Az Európai Parlament „rendkívüli aggodalommal” állapítja meg, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarcha-hálózatok képesek elfoglalni a nemzeti médiapiacot és beavatkozni a demokratikus szféra működésébe – áll abban a jelentés-tervezetben, amelyről ma szavaz a testület költségvetési ellenőrző bizottsága.
Az „oligarchaszervezetek” elleni küzdelemről szóló határozati javaslat szerint egyes tagállamokban a nemzeti kormányok tagjai és más politikai pozíciókat betöltő személyek is az „oligarchia részei“, és aktívan törekednek arra, hogy az uniós forrásokat saját pénzügyi hasznukra használják fel.
A Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő által jegyzett szöveg – amelynek összeállításában részt vettek a parlament meghatározó frakcióinak képviselői, köztük a DK-s Rónai Sándor és a momentumos Cseh Katalin – leszögezi: az Európai Unióban az „oligarchia” olyan rendszert jellemez, amelyben a gazdagok és a hatalmasok arra használják a befolyásukat, hogy a „keveseknek kedvezzenek a sokak kárára”. Az ilyen rezsimekben a politikai elit az uniós vagy nemzeti költségvetésekből származó közpénzeket saját magánérdekei szolgálatába állítja, és gyakran támaszkodik a nevében eljáró üzletemberekre. Az efféle oligarchikus csoportok megjelenése az elmúlt néhány évben soha nem látott méreteket öltött. Igyekeznek ellenőrzésük alá vonni a médiát és az igazságszolgáltatást, hogy elkerüljék viselt dolgaik nyilvánosságra kerülését és az esetleges bűncselekmények üldözését.
Petri Sarvamaa sürgeti az Európai Unió intézményeit, hogy vessenek be minden lehetséges eszközt annak megakadályozására, hogy az oligarchák átvegyék a gazdaság, a pénzügyek és a politikai irányítását, beleértve a jogállamiságra leselkedő veszélyek azonosítására szolgáló 7. cikkely szerinti eljárást, amelyet eddig Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indítottak el. Hatékonyabb adatgyűjtésre van szükség az uniós források haszonhúzóiról, szigorúbb szabályokra az összeférhetetlenség megakadályozására és határozottabb intézkedésekre a földrablással, a mezőgazdasági támogatásokkal elkövetett visszaélésekkel szemben. A szerző felszólítja az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy kövesse nyomon a tagállamoknak tett ajánlásait, és méltatja az Európai Ügyészség (EPPO) tevékenységét az EU pénzügyi érdekeinek védelmében. Szerinte kötelezővé kellene tenni azoknak az informatikai eszközöknek az alkalmazását, amelyek adatbányászattal és -elemzéssel hozzájárulnak a csalás és a korrupció felderítéséhez. Javasolja továbbá, hogy
– Az összeférhetetlenség és az oligarcha struktúrák EU-n belüli látványos térhódítása sarkallta a szakbizottság tagjait arra, hogy jelentést készítsenek a jelenségről – fogalmazott lapunknak Rónai Sándor, a DK EP-képviselője. Lökést adott a munkának két évvel ezelőtti csehországi látogatásuk, ahol megdöbbenve tapasztalták, milyen gyorsan terjednek a rossz példák, a visszaélések és az összeférhetetlenség. Különösen fontosnak nevezte, hogy az elfogadás előtt álló szövegbe bekerült a jogállam tiszteletben tartásának a követelménye.
A politikus szerint nem csak az egész parlamenti ciklus, hanem az EU hosszú távú működésének a szempontjából is meghatározó fontosságú, hogy a közösségnek van olyan jogszabálya, amellyel immár felelősségre vonhatóak a jogállamiságot megsértő kormányok. A jelentéstervezet éppen ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a pénzmegvonáshoz vezető jogállamisági eljárást. A követelést nyomatékosítva az EP a jövő héten plenáris vitát is tart a rendelet alkalmazásáról. Az eszmecserét arra a napra időzítették, amikor az Európai Unió Bírósága dönt a jogszabály törvényességéről, amit a magyar és a lengyel kormány megkérdőjelezett.
