Az „átlagember nem létezik” igazság a megyékre is igaz. Tolna a gazdasági teljesítmény és a jövedelmek alapján 30 éve a megyék középmezőnyében van, ám ha a paksi erőmű adatait kivennénk a statisztikából, akkor a lista aljára csúszna. A magyar gazdaság potenciálját jól jellemzi, hogy egy 225 ezer lelkes megye gazdaságának összképét ily mértékben képes befolyásolni egyetlen cég, ami közvetlenül mindössze 2500 embernek ad munkát. Az előbbiekből következik, hogy miközben az erőműben dolgozók csaknem nyugati béreket kapnak, a megye túlnyomó részén a jövedelmek nyugtalanítóan alacsonyak, s így az életszínvonal is az.
Míg a lakóhely diktálta életesélyekben Tolna nagy szórást mutat, a megye egységes abban, hogy a Fidesz-KDNP parlamenti jelöltjei 2010 óta mindig elsöprő fölénnyel nyertek, és a helyhatósági választásokon is általában a kormánypártok arattak a városokban. Ám 2019-re egyre több helyen megerősödött az ellenzéki összefogás. Ez különösen igaz a szekszárdi központú, vagyis az egyes számú körzetre. A megyeszékhelyen korábban fölénnyel nyert a Fidesz, két éve viszont 8 ellenzéki és 7 kormánypárti jelölt jutott be a közgyűlésbe. Ráadásul az idetartozó két kisvárosban is javított az ellenzék: Bátaszéken győzött, Tolnán pedig csökkentette hátrányát. Csakhogy a körzet választóinak harmadát 14 község adja, s ott eddig a kormány támogatóinak volt magabiztos előnye.2006 óta a fideszes Horváth István a körzet képviselője, s pártja újra az 52 éves agrármérnököt küldi harcba. Horváth legutóbb csaknem a szavazatok 52 százalékával győzött, pedig kemény ellenfelet kapott – a kormány korrupciós visszaéléseit feltáró, ex-fideszes – Hadházy Ákos személyében. Most a szocialista parlamenti képviselő, Harangozó Tamás lesz a kihívója. Próbáltuk megszólaltatni Horváth Istvánt a választói terveiről, ám megkeresésünkre nem reagált. Harangozó szerint azért nem, mert aligha lehet neki ilyen.– Horváth István nevéhez csak botrányok fűződnek, a trafikmutyi vagy az Orbán-vő cégének, az Elios sikertelen szekszárdi közvilágítás-projektje – állítja lapunknak Harangozó.
Az ellenzéki politikus felidézte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi kijelentését, miszerint 60 milliárdot kap a körzet fejlesztésekre, ám az ígéretből semmi nem valósult meg, és ebben Harangozó szerint Horváthnak szerepe volt, mert ő sosem küzdött a térségért. – A megyei kórház tervezett felújításával kapcsolatban egy kapavágás se történt, húsz éve nem folytatódott a térség számára létfontosságú, ám egyelőre sehová sem vezető gyorsforgalmi út, az M9-es építése. 2014-ben bezárták a szekszárdi uszodát, az új azóta se készült el, Szekszárd az egyetlen megyeszékhely, aminek nincs fedett uszodája. Ha megválasztanak mindent megteszek azért, hogy ezek a beruházások végre startoljanak – sorolta. Harangozó azt is el szeretné érni, hogy a kormány az üzemanyagokból befolyt jövedéki adó egy részét különítse el egy olyan alapba, amit belterületi utak és járdák felújítására fordíthatnának a települések.
Utóbbi szimpatikus lehet a körzet községeiben, amelyek mindegyikébe többször is ellátogat a szocialista politikus és csapata. Minden házba be akarnak kopogni, megkérdezni, hogy az ott élők mit várnak a következő kormánytól és képviselőjüktől. A falvak kormánymédiának hívő lakóit azonban Harangozó tapasztalatai szerint nehéz meggyőzni arról, hogy amit a közmédia politúrozott és az ellenzéket befeketítő hírműsoraiban hallanak, az tele van népbutító hazugsággal. Arra viszont a szocialista politikus lát esélyt, hogy a megszólítottak egy része ráébred, a Fidesz által felépített világ nem a világok legjobbika, és az ellenzék képes új fejlődési pályára állítani az országot. A cél az, hogy azokban a falvakban, ahol eddig a Fideszt támogatta az ott élők 60-80 százaléka, a kormányszimpatizánsok aránya menjen le 50 és 60 százalék közé. Akkor a szekszárdi körzetben van esély nyerni, hisz a városokban már az ellenzék tűnik erősebbnek a legutóbbi felmérés szerint.
Az ellenzék győzelme a szekszárdi körzetben nagy siker lenne, de meglepetésnek nem számítana, a másik két tolnai kerületben viszont csoda kell a nyeréshez. Ezekben a körzetekben a szavazók nagyjából fele falvakban él, akiknek többsége hisz a kormánypártoknak. Ezt bizonyítja az a múlt nyáron megjelent riportunk is, ami arról szólt, hogy a falvak népe miképp fogadta a gyermekvédelmi titulus alatt futó népszavazást. A tolnai falvak lakói – mivel ezt hallották a déli krónikában – meg voltak arról győződve, hogy az iskolákban és az óvodákban az ellenzék át akarná a heteroszexuális gyerekeket nevelni meleggé vagy transszá. Sokan annyira felháborodtak a kormánymédia alaptalan híreitől, hogy szívükre hallgatva „legyilkolnák a buzikat”. Már pedig akik elhiszik az óvodai átnevelésről szóló híreket, azok bármit elhisznek, ha elégszer ismétlik nekik. Ráadásul a két körzet kisvárosaiban is – a választások statisztikája alapján – erős a Fidesz.A 2-es körzetben a fideszes Potápi Árpád újra indul. Az 55 esztendős, pedagógus végzettségű bonyhádi politikus 1998 óta a képviselője a kerületnek, és nyolc éve nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Városában különösen népszerű, ám a helyi értelmiség jelentős része – főképp pártja országos politikája miatt – kritikus vele.
Pedig némi tervmódosítással lehetőség lett volna a rom rendkívül attraktív bemutatására, s ez a szabadtéri kiállítás és kultikus randevú-hely lett volna, de Bonyhád meghatározó politikusai – így Potápi is – ezt nem tartották fontosnak. Így a város legértékesebb műemlékét aszfalttal leburkolták. Van, aki ezt az igénytelenséget nem bocsátja meg Potápinak, a döntő többség azonban a képviselőt támogatja.
Potápi ellenfele a DK-s Szabó Loránd. Az 52 éves geográfus, 16 éven át Dombóvár polgármestere volt, ám 2019-ben ő és a város képviselő-testületében addig biztos többséget birtokló civil csapat súlyos vereséget szenvedett. A kudarc okait azóta is kutatják, sokan hajlanak arra, hogy a választók megelégelték Szabó vitáit a kormányerőkkel, és úgy vélték, jobban jön ki a város, ha átáll a Fideszhez. Ugyanakkor az elmúlt két évben Dombóvár nem profitált az átállásból. Talán emiatt is – a dombóváriakat az utcán faggatva – azt tapasztaltuk, hogy Szabó Loránd pozíciója erősödött a városban. Egyébként Szabó szerint abban, hogy Dombóvár nem megy előre Potápi is ludas, hisz a fideszes honatya nem lobbizik a térségéért. Dombóváron 10-12 éve szeretnének új rendelőintézetet, mentőállomást, uszodát, ám a kívánságra legyintenek a legfőbb döntéshozók. Szabó az ellenzék győzelme esetén azt ígéri, hogy ezek a beruházások megvalósulnak, sőt, úgy véli, hogy az ő segítségével Bonyhád és a körzet – gyakran nyomorúságos sorsú – falvai is több beruházási forráshoz és segítséghez jutnának.
A 3-as tolnai körzetben Süli Jánost indítják a kormánypártok. A 66 éves villamosmérnök a paksi erőműben építette szakmai karrierjét, melynek végén első számú vezetője lett a létesítménynek. Ezért és hatékony sportvezetői tevékenységéért Pakson és környékén Süli rendkívül kedvelt. Ezt bizonyítja, hogy 2014-ben az önkormányzati választáson civil csapatával brutálisan megverte a kormánypárti jelölteket, és polgármester lett. Aztán – némi viaskodás után – szövetkezett a Fidesszel, és 2017 óta ő a paksi erőmű-bővítés tárca nélküli minisztere , majd 2018-ban kormánypárti színekben lett parlamenti képviselő.Vele szemben a jobbikos Bencze János igyekszik jó eredményt elérni. Bencze családi vállalkozása méztermeléssel foglalkozik, 600 méhcsaládot munkára fogva. A 48 éves agrárszakember negyedszer indul parlamenti választáson, mindig a Jobbik országos átlagát meghaladó eredményt ért el, s most, hogy a teljes ellenzék mögéje állt, bizakodik. Saját városában, Simontornyán eddig is legyőzte Sülit, erre van sansza Dunaföldváron is. Hogy másutt is javítson, száz aktivistával járja körzete 34 települését. Mindenütt elmondja, hogy az elmúlt 12 év ennek a kistérségnek csak látványberuházásokat hozott, ezek helyett inkább valódiak kellenek, így átfogó agrárprogram, és az, hogy a körzetet az áldatlan állapotú utak korszerűsítésével komfortosabbá tegyék az itt élők és vonzóbbá a befektetők számára.
