Szeged;önkormányzati képviselő;vádemelés;bűnszervezet;

2022-02-11 11:09:00

Több százmilliós csalás vádjával állítják bíróság elé a szegedi képviselőt és 17 társát

Joób Márton a vád szerint bűnszervezetben működtetett egy szórólapterjesztéssel foglalkozó céghálót.

Bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség azzal a szegedi önkormányzati képviselővel és társaival szemben, akik szórólapterjesztéssel összefüggésben okoztak 271 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek – írja az ügyészségi portál.

Amint arról a Népszava korábban beszámolt Joób Mártonról, az Összefogás Szegedért Egyesület egyéni önkormányzati képviselőjéről van szó, akit 2020 júliusában vettek őrizetbe, majd letartóztatták. Az önkormányzat hivatalos oldala szerint Joób jelenleg is a civil szervezet frakciójának a tagja. A politikus, aki még az év októberében is rács mögött volt, akkor bejelentette, mandátumáról nem, de tanácsnoki posztjáról és egy helyi cég felügyelőbizottsági tagságáról lemond, és a letartóztatása idején felvett tiszteletdíját jótékony célokra fordítja.

Az ügyészség vádirata szerint annál azért nagyobb összegekkel kell majd elszámolnia. Mint írják, a bűnszervezet, amelynek a 271 milliós vagyoni hátrányt úgy okozta, hogy 2013 és 2017 között évek közötti időszakban nem fizették meg az előírt áfát.  A főügyészség az ügyben összesen 18 terhelttel szemben emelt vádat, míg 9 személy vonatkozásában feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.

A vádhatóság kitért arra, hogy a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító férfi „a piacon maradás és terjeszkedés érdekében” hozta létre a bűnszervezetet. A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd a későbbiekben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben működő olyan céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt meg sem tették. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtott be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt.

Ténylegesen azonban a szórólapterjesztést továbbra is a szegedi férfi és társai koordinálták, a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfutták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének. Az ügyészség  hozzátette, az eljárás a fiktív számlákat befogadó más gazdasági társaságokat is feltárt, köztük építőipari vállalkozásokat, így 11, az ország több megyéjében patikát üzemeltető céget, amelyek esetében az 500 ezer és 22 millió forint közötti vagyoni hátrányt az elkövetők jelentős részben a nyomozás során megtérítették.