Nem okozok meglepetést. Pocsék év volt a tavalyi– jelentette ki Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke a pénteki évértékelő beszédében.
A politikus azzal kezdte, hogy az évértékelő furcsa műfaj, „hol tartunk, hova megyünk, kinek mi a dolga”, az értékelés mellett célt és feladatot kell szabni. Ami a pocsék évről szóló kijelentést illeti gyorsan hozzáfűzte, árnyaltabb a kép, ő reméli, hogy a magánéletében azért mindenkit ért siker.
Jelezte, nem megy bele az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott kritikák hosszú sorába, csak megnevezi, melyek az ügyek, amelyekben „nehéz nyugodtsággal részt venni” Magyarországon. Három dilemmát vázolt fel:
Hol a helye Magyarországnak történelmileg, mi a viszonyítási pont, Moszkva, Ankara, Berlin Párizs? Nyugat vagy Kelet?
A hatalom a népé vagy a kormányé, a népből következik a kormányzás vagy a kormányzás formálja a népet mindenfajta tekintetben?
Tolvaj-e ez az állam és tolvaj-e ez a kormány?
– firtatta. Szerinte a három kérdésben az európai országok politikai irányzatainak a többsége egyetért, a közvagyon például nem magányvagyon, a harmadik kérdésre amúgy hajlik igennel válaszolni, bár néhányan – hívta fel a figyelmet –, azt mondják, nem, ez egy politika és ideológia, nem lopnak, hanem teremtenek egy új szerkezetű országot egy új társadalmi osztállyal.
Ezután felvetett egy negyedik, általa baloldalinak nevezett kérdést, vagyis hogy
Gyurcsány Ferenc ezután kitért arra, lehet-e gyilkosnak nevezni az Orbán-kormányt – ezt az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter tette meg –, és bár ő óvatosan bánna a szavakkal, érti, hogy a koronavírus-járványról van szó, arról, hogy 178 milliárd forintért vásárolt olyan lélegeztetőgépeket, amelyek amúgy életveszélyesek.
Szerinte is barbár és felelőtlen az Orbán-kormány, amely
– mondta. Szerinte természetes, hogy 12 év után az embereknek elegük van, az Orbáni hatalom elfáradt, feslett. Az előbbi jelzőt azzal magyarázta, hogy Magyarországon „ósdi, elavult” eszméket látunk, amihez a finn iskolákban a diákokat már nem is tárgyakra, hanem helyzetek megoldására tanítják meg. Az utóbbira azzal adott magyarázatot, hogy a hatalom nem képes a saját szabályai szerint sem élni, szerinte Magyarországon a hatalom politikai, erkölcsi és kulturális értelemben is feslett.
– fogalmazott. Szerinte valójában az a kérdés, hogy a hatalom szemüvegén keresztül nézünk-e rá a kultúrára, vagy a kultúra szemüvegén keresztül nézünk rá a hatalomra. Mint mondta, egy olyan országot szeretne látni, amelyben a közös, hétköznapi és művészeti kultúra formálja meg azt a hatalmat, amelynek mi adunk mandátumot, hogy segítsen bennünket közösen jól élni, de ma fordított a helyzet, a hatalom mondja meg, hogy milyen kultúrát szeretne látni, hétköznapi kultúrát nő és férfi viszonyában, családban, sok helyen, és újabban megrendeléseket ad, hogy hogyan kell jó könyveket írni, ami mégiscsak egy drámai történet. A DK elnöke szerint „az orbáni világ bármit is hirdet magáról, valójában nem bátor, hanem nagyhangú”. „Az a bátor politikus, aki arra tudja ösztökélni hazáját, nemzetét, társait, hogy próbálja meg birtokba venni a jövőt. Aki azért küzd meg, hogy alkalmassá tegye nemzetét, hogy holnap is sikeres legyen. Ők nem. A sikert ebben mérik, a sikernek a viszonyítási alapja a holnap, a holnapután, az övék a múlt.
Az, amit a jobboldal közvetít, sértéstömeget, gyalázatot, embertelenséget, a nyelv számukra lassan fosztóképzők sokaságát jelenti csak, az elfogadhatatlan – fogalmazott.
Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a hatalom „nem keresztény”. Szerinte abban egyetértés van keresztények és nem keresztények között, hogy a kereszténység leglényege az emberré vált Isten életének és tanításának elfogadása. Idézte Máté evangéliumát, miszerint „nem lehet egyszerre két urat szolgálni”. A volt miniszterelnök ezzel kapcsolatban megkülönböztette Istent, a keresztények Istenét és Mammont, a pénz, a vagyon, a hatalom istenét, és – mint mondta – „ők az utóbbiak hívői”. „Márpedig ha ez így van, akkor természetesen hazudnak, gyalázzák közös keresztény örökségünket, amit nem kell elfogadni, mert a kereszténységből nem antihumanizmus származik, hanem éppen ellenkezőleg” – fogalmazott. A „keresztény lehajol, nem ágaskodik, megbocsát, és nem büntet, szeret, és nem gyűlöl”, - mondta a DK elnöke, hangsúlyozva, hogy ezt vallását nem gyakorló emberként mondja, mert „a kereszténység hit és kultúra közös örökségünk”. „Világossá kell tenni, itt pogány barbárokkal állunk szemben, akik a kereszténység szent ügyébe próbálják burkolni magukat, hogy elfeledtessék mindazt a disznóságot, amit tesznek velünk” – jelentette ki.
Példaként felhozta, hogy „amikor a teremtő Isten szétválasztotta a világosságot és a sötétséget, „nem az Elios Zrt.-re gondolt, amely éppen fordítva, a kormányfő veje által vezetve sötétséget teremtett a városainkban a sötétség helyére”. Élt egy másik példával is, felhozta, hogy „amikor a hatodik napon a Teremtő megteremtette a szárazföldi állatokat, akkor nem Semjén Zsoltra, a »sportvadászra« gondolt, aki egyébként a hobbiból lőtt vadakat kitömve magát mint sportolót, sportvadászt próbálja meg bemutatni”. „Nem ez volt a Teremtő szándéka, hogy Semjén Zsoltnak kilövési engedélyt adjon a Jóisten által teremtett állatokra, én ebben egészen biztos vagyok” – fogalmazott.
Nem vagyok naiv, pontosan tudom, hogy a választók jelentős része nem bogarássza a pártprogramokat, ez így van rendjén – mondta Gyurcsány Ferenc, aki azonban mégis fontosnak tartotta tisztázni, hogy mi foglalja egységes keretbe az ellenzéki szakprogramokat. Mi azt szeretnénk, hogy a szabadság méltányos korlátozásával, szabályozásával tegyük a lehetőségeket is méltányosan elosztva, szétterítve az országban – jelentette ki. A DK elnöke arról beszélt: az egyenlőség és a szabadság sokszor egymással szemben érvényesül, az egyesült ellenzék azonban az arányos középutat keresi ebben az esetben. Szerinte „nagyon helyesen azt kell keresni, hogy hogyan lehet jobb anyagi életlehetőségeket teremteni úgy, hogy közben jobban védjük mindazt, a környezetet, amelyet majd unokáinkra fogunk hagyni”.
– mondta.
A volt miniszterelnök az ellenzéki összefogásban részt vevő ellenzéki pártok összetartó erejeként említette, hogy mind a hat párt Európa-párti, „ebben nincsen vita”. Szerinte ez egy olyan hazafias koalíció, amely „abban nagyon biztos, hogy nekünk élni kell hagyni az embereket, élni és élni hagyni, minket nem arra kér meg az ország, hogy belebeszéljünk mindenkinek a magánéletébe, sokkal inkább arra, hogy vigyázzunk a magánélet szentségére, és foglalkozzunk azzal, amivel valójában megbíztak bennünket, hogy egy tisztességes, normális, az országra vigyázó és azt szolgáló közélet legyen, szeretnék egy ilyen országot teremteni, hagyni az embereket élni”.
Bszédében kitért a választások utáni időkre is. Az ellenzéki összefogás és a kormánypárt szavazóinak (2,5 millió mindkét oldalon) vonatkozásában arról beszélt, hogy „Hunnia és Pannónia együtt kell, hogy éljen”. Mint mondta, az egymást kizáró igazságok hatalmas konfliktusokat idéztek elő a történelemben, példaként említette István és Koppány, az 1054-es nagy egyházszakadás vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok esetét. Azt a hibát, amit ők elkövetnek, mi nem követhetjük el – mondta. Szerinte ez a világ „nem képviseli a hazát, csak az övéit képviseli, az összes többit pedig negligálja, úgy tesz, mintha nem létezne, rosszabb esetben meg akarja ölni. Ez a baj ezzel a rendszerrel, de
Gyurcsány Ferenc szerint „a két gondolatkörnek meg kell tanulni békében élni, felelőssége van az egyiknek a másikért”. „Szabadon lehet vitatkozni, szabadon lehet érvelni, egyvalamit nem szabad: megpróbálni a másikat nem létezőnek tekinteni, sőt, ezért még a hatalom eszközeivel fel is lépni” – mondta. Az alkotmányos keretek között nincs felsőbbrendű meg alsóbbrendű eszme. Senki nem gondolhatja úgy, hogy az ő hite, az ő meggyőződése az felül marad az alkotmányos kereteken, az előrébb való, az felsőbbrendű, mint a másik – jelentette ki. Mi ebben hiszünk, de tudomásul vesszük, hogy lehet hinni másban – tette hozzá.
A DK elnöke szerint a mostani „egy brutális hatalom, el akartak tüntetni bennünket a Föld színéről”. – Ők azt mondták, hogy ők a haza, mi meg nem vagyunk az. Sikerült nekik? Nem sikerült. Hiábavaló ez a törekvés, az emberi gondolat, az emberi álom, az emberi hit az nem győzhető le nyers, fizikai akarattal, erővel – mondta Gyurcsány Ferenc, aki hozzátette: a nemzet erőforrását hiábavalóan, bűnösen, elfogadhatatlan módon pazarolja egy olyan háborúra, amely egyébként kulturális, politikai, szellemi polgárháború, amely nem érhet győzelemmel, csak abban teljesedhet ki, hogy nem tud magyar magyarral együtt élni. Nekünk nem lehet más a dolgunk, nem más a felelősségünk, hogyha egyszer kormányozunk, akkor segítsünk megtanulni a magyarokat elfogadni egymást, akkor is, hogyha mást gondolnak a világról.
– zárta a gondolatmenetet. Az április 3-i választásról azt mondta:
Szerinte „egy politika mellett törnek lándzsát”, ez a politika pedig lényegesen fontos, mert „a hazánkról szól”, e tekintetben pedig nincs kompromisszum. Hozzátette: az ellenzék kész, Márki-Zay Péter kész, arra kérte az embereket, hogy támogassák őket.
Gyurcsány Ferencnek ez volt a 18. évértékelő beszéde, amelyet 20-30 ember nézhetett élőben a koronavírus-járvány miatt.
