Vasárnap választják újra Frank-Walter Steinmeier német államfőt. A Bundestag, valamint a tartományok képviselői várhatóan nagy többséggel szavazzák meg az egykori szociáldemokrata külügyminiszter második, egyben utolsó elnöki mandátumát, hiszen nem csak Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata-zöld-liberális koalíciója támogatja, hanem az ellenzéki keresztény uniópártok, a CDU/CSU is.
Steinmeierrel szemben három ellenjelöltet állítottak. Közülük a legpikánsabb a már csak volt kereszténydemokrata Max Otte, akit a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) támogat. A CDU vezetésének megdöbbenésére Otte igent mondott a felkérésre, így rögtön kizárták a pártból. A CDU új elnöke, Friedrich Merz már megválasztásakor deklarálta: szó sem lehet semmiféle együttműködésről az AfD-vel, jóllehet a CDU egyes keletnémet szervezeteinél nem tartanák ördögtől valónak a szélsőjobb párttal való összefogást. A Balpárt Gerhard Trabertet, az orvostudományok doktorát indítja, a Szabad Választók (FW) nevű kis politikai erő pedig Stefanie Gebauer regionális politikust, de egyiküknek sincs esélye a hivatalban lévő államfővel szemben.
Az elnököt az úgynevezett szövetségi gyűlés választja meg. Ezen részt vesz a Bundestag 736 tagja, s ugyanennyi küldöttet delegálhat a 16 tartomány, attól függően, hogy a helyi parlamentekben hány képviselővel rendelkeznek az egyes pártok. Mivel a tartományok többségében a CDU van kormányon, ezért hiába a szociáldemokratáké a legnagyobb frakció a Bundestagban, a szövetségi gyűlésben összességében a keresztény uniópártok rendelkeznek a legtöbb küldöttel, 445-tel. Az SPD 391 személyt delegálhat.
A voksolásnak lesz egy sokak által várt epizódja: ha csak egy napra is, de visszatér a parlamentbe Angela Merkel. Őt ugyanis szűkebb pátriája, Mecklenburg-Elő-Pomeránia delegálta a szövetségi gyűlésbe. Merkel kancellári megbízatása óta visszavonultan él, s ígéretének megfelelően nemhogy nem szól bele a napi politikába, de interjúkat sem ad. Az ukrajnai válság során sokan visszasírták a kancellárt, s emlékeztettek: azt követően, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet és oroszbarát lázadók foglalták el Kelet-Ukrajnát, Merkel volt az, aki a legjobban szót tudott érteni Vlagyimir Putyinnal. Folyamatos telefonkapcsolatban állt az orosz elnökkel, most azonban Németország még nem találta meg a saját hangját.
Merkel azonban, ahelyett, hogy a kezébe venné Európa ügyeit, a háziasszonyok boldog életét éli. A Bild bulvárlap decemberben, nem sokkal a politikai életből való távozása után számolt be arról, hogy a KaDeWe (Kaufhaus des Westens) nevű üzletben látták, ahol éppen egy finom, de borsos árú, 34,80 euróba (több mint 12 ezer forintba) kerülő chorizo kolbászt tanulmányozott.
Ezután sem arról szóltak a hírek, Merkel mit akar csinálni, hanem arról, mit nem. Visszautasította António Guterres ENSZ-főtitkár ajánlatát egy a világszervezeten belüli pozícióra, és a CDU tiszteletbeli elnöki tisztségét is. Helyette Berlinben, az Unter den Linden sugárúton van saját irodája. A helységet korábban Margot Honecker, Erich Honecker harmadik felesége, az NDK egykori oktatási minisztere, majd Helmut Kohl volt kancellár használta. Kilenc munkatársát az állam fizeti. A volt kancellár azonban most alighanem várja a visszatérést, hiszen a szövetségi gyűlésben számos régi kollégájával cserélhet eszmét, legalább egy-két mondat erejéig.
