Komoly feltűnést keltett, hogy amikor Ferenc pápával találkozott, fehér sálat viselt Bruck Edith Olaszországban élő költőnő, akinek az egész családját deportálták a holokauszt idején. Mielőtt valaki bebocsáttatást nyer az egyházfőhöz, a Szentszék munkatársa hosszasan figyelmezteti az etikettre, mit szabad és mit nem. Fehérben megjelenni egy nőnek igazi kiváltságot jelent, ezt francia szakkifejezéssel „privilège du blanc”-nak ("a fehér kiváltsága") nevezik. Eszerint bizonyos katolikus királynők vagy királynék (nem mindegyikük!) fehér ruhát és fátylat viselhetnek a pápai audienciákon, miközben a protokoll fekete ruha viselését írja elő. Fehér ruhát ölthet magára a belga, az olasz és a spanyol királyné, Luxemburg nagyhercegnője, a monacói hercegné és a Savoyai-ház hercegnői. A fehér privilégiuma azonban nem vonatkozik a lesothói királynére és Liechtenstein hercegnéjére, valamint Andorra társhercegének és a Máltai Lovagrend hercegének és nagymesterének feleségére sem. Nem részesül továbbá ebben a kiváltságban Máxima holland királyné, a protestáns Sándor Vilmos király katolikus felesége. De sötét ruhában kell megjelennie Ferenc előtt Kent hercegnéjének, Katalinnak. Sőt, amikor 2014-ben II. Erzsébet királynő a Vatikánban járt a pápánál, lila ruhát viselt, így még ő sem engedte meg magának a fehér ruhát.
Akadtak kivételek is. Tony Blair brit miniszterelnök felesége, Cherie Blair és Angélica Rivera mexikói first lady fehér ruhát viseltek, amikor 2006-ban XVI. Benedekkel, illetve 2016-ban Ferenc pápával találkoztak. Hogy mi volt az oka ennek? Felmentést kaptak? Vagy – elég valószínűtlen módon – elfelejtkeztek a protokollról? Nem tudni.
A katolikus hagyományban egyébként a fekete ruha a jámborság és az alázatosság erényeit jelképezik. A pápai audienciák protokollja is változott az eltelt évszázadok alatt. Korábban alapvető követelmény volt, hogy a nők hosszú fekete ruhát viseljenek, magas gallérral és hosszú ujjakkal.
Ferenc pápa ugyan nem ragaszkodik a hagyományokhoz, az ő esetében például szóba sem jönne, hogy egykori elődeihez hasonlóan fejedelmi többesben beszéljen. Ám a Szentszéknél is akadnak az etikettért felelős személyek, akik nem szívesen hagyják el a régi formulákat. Az etikett első pontja, hogy ha találkozunk a pápával, Őszentségének vagy Szentatyának kell nevezni.
S persze akadnak olyan viselkedési normák, amiket a katolikus egyház feje is elvár(na) a másiktól.
Bár a latinok nem a pontosságukról híresek, az argentin származású Ferenc nagyon is pontos és nem szereti, ha késik a másik. Íratlan szabály: ha találkozol a pápával, neked kell elsőként megjelenned. Vlagyimir Putyin vélhetően nem hallott erről, a késéseiről ismert orosz elnök 2013-ban a tervezett időpont után egy órával ért a pápai audienciára, ami egészen kivételes udvariatlanságnak számít. Putyin egyébként 2000-ben negyedórát várakoztatta II. János Pált. Ez a késés egyfajta hatalmi játszma az orosz elnök részéről, aki így is meg akarja mutatni, ki az úr a háznál.
Bár a pápa Krisztus földi helytartója, nagyon is komoly politikai üzenete van annak, ha egy állami vezető a színe elé járulhat. Még 2017-ben, jóval a tavalyi mianmari katonai puccs előtt, amikor Ferenc pápának az ázsiai állam akkori de facto vezetőjével, Aun Szan Szú Kjivel kellett volna találkoznia, az ország katonai vezetője az utolsó pillanatban megváltoztatta a menetrendet, hogy előbb ő találkozhasson a pápával, és azt a látszatot keltse, hogy ő a fontosabb. Mondani sem kell, ez is nagy udvariatlanság, mert a pápa minden programját hosszas egyeztetés előzi meg.
A 2020-as amerikai elnökválasztás közeledtével Mike Pompeo külügyminiszter próbált találkozót szervezni Ferenccel, de a Vatikán jelezte: igen rossz ötletnek tartja, hiszen nagyon nem lenne szerencsés egy ilyen vizit az elnökválasztás közeledtével. A Szentszék el akarja kerülni a látszatát is annak, hogy bármilyen módon befolyásolja a voksolást.
Készítsünk-e szelfit a pápával? Mivel nem olyan régi szokásról van szó, nyilván nincs erre vonatkozó több évszázados előírás, de ha magától Ferenctől érdeklődnénk erről, ő biztos nem válaszolna igennel. Ugyan a világ egyik legtöbbet fotózott személyiségéről van szó, nagyon nem rajong a szelfikért, ahogy erről 2018-ban egy ízben beszámolt a National Catholic Reporter portálja szerint. Akkor fiatalokkal találkozott a pápa, de nem szerzett túl kedvező benyomásokat. „Mindannyian ott vártak rám”. „Amikor megérkeztem, lármáztak, ahogy a fiatalok szoktak. Odamentem, hogy köszöntsem őket, és csak néhányan adták a kezüket. A többség a mobiltelefonjával hadonászott és azt mondogatta, hogy 'fotó, fotó, fotó. Szelfi!'" Majd így folytatta a pápa: „Láttam, hogy ez az ő valóságuk, ami nem az emberi kapcsolaton alapul. Ők 'virtualizált' fiatalok. A virtuális kommunikáció világa jó dolog, de az nem, ha elidegenítéshez vezet”. Ez a beszámoló azért is meglepő, mert biztos, hogy a fiatalok is kaptak eligazítást arról, miként viselkedjenek Ferenc pápával.
Sokáig szokás volt megcsókolni a pápa gyűrűjét. Még olyan hiedelem is keringett, amely szerint aki így tesz, az könnyebben bejut a mennyországba. De Ferenc pápa nem nagy híve semmiféle teátrális megnyilvánulásnak. 2019-ben a világhálón elterjedt egy videó, amelyen a következő eseménysor volt látható: Ferenc pápa hirtelenjében elhúzta a kezét egy hívőtől, aki megpróbálta megcsókolni a gyűrűjét. Akkori szóvivője közlése szerint a higiénia vezérelte, el akarta kerülni a fertőzés kockázatát. Ne feledjük, még a koronavírus-járvány előtt történt mindez.
Hiába minden előírás, előfordulhat, hogy valaki az előzetes intelmek ellenére sem tudja kordában tartani az érzéseit, ha a pápával találkozik és megfeledkezik mindenfajta protokollról. A következő kolumbiai elnökválasztáson induló Ingrid Betancourt egykor hat évet töltött túszként a dél-amerikai államban. A bezártság napjaiban a Biblia olvasásában talált vigaszt, írta a Catholic Review. XVI. Benedek pápa nyilvánosan kérte a szabadon bocsátását, és amikor végül elengedték, audienciát kapott a bajor származású egyházfőtől. Ez nyilvánvalóan megrázó élmény volt Betancourt számára, aki bevallotta: „Amint bementem hozzá, megöleltem a pápát, pedig talán nem lett volna szabad ezt tennem.”
Néha persze előfordul, hogy nem a pápa látogatója, hanem maga az egyházfő viselkedik illetlenül. Bizony, ilyen is előfordult már Ferenccel, bár tudtán kívül került kínos helyzetbe. Alig egy évvel pontifikátusának megkezdése után, miközben a Szent Péter téren beszélt a hívekhez, összekeverte az olasz „caso” és „cazzo” szavakat. Az első azt jelenti, hogy „példa”, de a második egy vulgáris kifejezés, amely magyar megfelelőjének első betűje f. A folytatást az olvasók fantáziájára bízzuk.
