Sokan megkérdőjelezik, hogy a washingtoni kormányzatnak törvényi vagy erkölcsi értelemben van-e joga rendelkezni az afgánokat megillető vagyonról. Különösen annak fényében visszás a lépés, hogy dél-ázsiai ország a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságával küzd: majdnem a teljes lakosságot élelmiszerhiány sújt, továbbá akut pénzhiány és magas infláció is nehezítheti a mindennapokat, a jegybanki tartalék elhappolásával pedig Amerika tovább ronthat a helyzeten.
Jóllehet az Egyesült Államok részben segíteni kíván: Joe Biden amerikai elnök egy pénteken aláírt rendelettel kettéosztotta a szóban forgó 7 milliárd dollárt, annak nagyjából felét elkülönítette az afgánok segélyezésére. Önmagában ez is ellentmondásos, hogy Afganisztán alamizsnaként kapná vissza az országot megillető vagyont. Ennél is nagyobb felzúdulást váltott ki, hogy Biden jóváhagyta, hogy a fennmaradó 3,5 milliárd dollárból a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak családtagjait kompenzálják. Az Afganisztánban hatalmon lévő iszlamista tálibok elítélték az Egyesült Államok lépését, ahogyan a New York Times által megszólaltatott egyszerű emberek is.
Egy lapnak nyilatkozó kabuli boltos kegyetlenséget és árulást emlegetett, egy korábban amerikai nonprofitnak dolgozó, de a koalíciós erők kivonulása óta munka nélkül maradt vidéki férfi arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel nem a tálibokon, hanem az egyébként is nélkülöző lakosságon csattan az ostor. Hámid Karzai egykori államfő, a 2001-es amerikai bevonulás után létrejött átmeneti afgán kormányzat vezetője is felemelte a szavát Biden döntése ellen. Vasárnapra összehívott kabuli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az afgánok osztoznak az amerikai nép 9/11 miatt érzett fájdalmában és a tragédiában szeretteiket elvesztő amerikaiak gyászában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az afgánok éppúgy áldozatai voltak a merényleteknek.
“Visszatartani vagy lefoglalni pénzt az afgán néptől igazságtalan és tisztességtelen, az afgán néppel szembeni atrocitás”
- jelentette ki Karzai, aki azt követelte, hogy a teljes összeget adják vissza az afgánoknak.
Az egész ügy hátterében az áll, hogy a csaknem 3000 áldozattal járó 2001. szeptember 11-i merényleteket követően a gyászoló rokonok egy része amerikai bíróságokon követelt kártérítést a támadást végrehajtó Al-Kaidától, valamint a terrorhálózatok vezetőinek Afganisztánban menedéket biztosító táliboktól. Habár a kereseteket megnyerték, a kompenzáció behajtására sokáig esélyük sem látszott.
Tavaly augusztusban azonban a tálib hatalomátvétel megváltoztatta a helyzetet; Afganisztán New York-i számlákon tárolt 7 milliárd dolláros jegybanki tartaléka gazdátlanul maradt, mivel a megbukott világias afgán kormányzat helyébe lépő tálibokat az Egyesült Államok nem ismerte el az ország legitim vezetőjeként. Ekkor kezdeményezte a 2001-es merényletek miatt pereskedők egy csoportja, hogy ebből a pénzügyi alapból fizessék ki őket. Ugyanakkor nem mindegyikük örülne ennek a megoldásnak. ”Nem tudok elképzelni nagyobb árulást Afganisztán népével szemben, mint azt, hogy befagyasszuk a vagyonukat és a 9/11-es családoknak adjuk” - nyilatkozta a New York Timesnak Barry Amudson, aki a testvérét veszítette el a merényletekben. Mint mondta, attól fél, hogy a pénz lefoglalása még több kárt okoz az ártatlan afgánoknak, akik már így sokat szenvedtek.
