szegénység;infláció;halálozás;nyugdíjemelés;COVID-19;

2022-02-15 06:35:00

Hiába emelte a nyugdíjakat az Orbán-kormány, ez most már nagyon kevés

Már most látni, hogy még egy nyugdíjemelés jön az idén, hiszen az infláció magasabb lesz a tervezettnél.

Januárban a nyugdíjasok öt százalékos emelést kaptak – már ez is emelt összeg volt a költségvetési törvényben eredetileg szereplő három százalékhoz képest –, ám a múlt havi inflációs szám láthatóan fölülírta ezt a prognózist is. Az idei első hónapban a várt stagnálás helyett a decemberi 7,4 százalékról 7,9 százalékra szökött a 12 havi infláció.

Az elemzők szerint az áremelkedések üteme az idő előrehaladtával ugyan csökken, de az éves átlagos pénzromlás így is legalább hat százalékos lesz. Szinte kivétel nélkül minden elemző e szintre, vagy még feljebb emelte inflációs várakozásait, márpedig a magyar nyugdíjakat évente legalább az infláció mértékével emelni kell. 

Ám ezzel az egy százalékos kiegészítő emeléssel is csak ott tartanak majd a nyugdíjasok, hogy a járadékok vásárlóértéke nem csökken, ugyanis az Orbán-kormány 2012-ben megszüntette a nyugdíjemelések bérekhez való kötését, az úgynevezett vegyes indexálást.

2012 előtt ugyanis a nyugdíjemelést nemcsak az infláció, hanem a bérek emelkedéséből is számolták. Ez utóbbi jelentős költségvetési kiadással járt azokban az években, amikor erőteljesebben emelkedtek a bérek. Az inflációt követő nyugdíjemeléseket a Fidesz kormány úgy adta el, hogy „megvédik a nyugdíjak vásárlóerejét”. 2012 és 2016 között nem emelkedtek látványosan a bérek, így addig nem okozott különösebb veszteséget a váltás a nyugdíjasoknak. 2017-től azonban minden megváltozott, az akkor beindult és azóta is tartó bérrobbanás hatására évente átlagosan tíz százalékot meghaladó mértékben nőnek a nettó bérek, miközben az nyugdíjak ennek a felével sem. Ezen a helyzeten változtat a 13. havi bér visszahozatala, amit mellesleg nem a Gyurcsány-kormány szüntetett meg a Fidesz vádjaival szemben.

A 13. havi ellátás bevezetése nyolc százalékos emelésnek felel meg, ami részben kompenzálja az elmúlt években elszenvedett veszteséget, de ennek ellenére tovább nyílik a bérek és a nyugdíjak közötti olló – mondta Farkas András az Inforádiónak. A nyugdíjszakértő szerint a jelenlegi nyugdíj-megállapítási szabályok miatt nem túlzás a nyugdíjasok elszegényedéséről beszélni. Ugyanis aki 2015-ben a nagy béremelkedések előtt ment nyugdíjba, az akár 80 százalékkal kisebb ellátást kap, mintha ugyanazzal az elméleti életpályával, szolgálati idővel 2021-ben vonult volna nyugdíjba, hisz, aki dolgozott annak folyamatosan nőtt a bére, a járadékszámítási alap, míg a nyugdíjakat ezen idő alatt már csak az inflációval korrigálták – tette hozzá Farkas András.