A héten megszülethet a hivatalos javaslat a Pegasus-botrányt kivizsgáló európai parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. A végső szót a képviselő-testület plenáris ülésének kell kimondania a házbizottságnak megfelelő Elnökök Konferenciájának ajánlása alapján. A testület létrehozását az Európai Parlament (EP) demokratikus frakciói kivétel nélkül támogatják, így az már valószínűleg márciusban felállhat.
A Pegasus kémszoftverrel elkövetett illegális megfigyelés téma volt az EP keddi tanácskozásán is, amelyen a képviselők uniós lépéseket sürgettek a visszaélések feltárására és szankcionálására.
Az EU tagállamai közül eddig Magyarországról és Lengyelországról derült ki, hogy bevetette az izraeli NSO cégtől beszerzett kíberfegyvert a kormány politikai ellenfelei, politikusok, üzletemberek, újságírók ellen. A magyar adatvédelmi hatóság nyolc hónapos vizsgálata során nem talált törvénytelenséget, és januárban azzal zárta le a vizsgálatát, hogy bejelentette: büntető feljelentést tesz a telefonszámok kiszivárogtatói ellen.
Az Európai Bizottság igazságügyekkel foglalkozó biztosa, Didier Reynders a parlamenti vitában megerősítette: az európai jog szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik a nemzetbiztonság védelme, “ez azonban nem jelenti azt, hogy minden megengedett”. Reynders azt mondta, a brüsszeli testület kész lépéseket tenni, ha úgy ítéli meg, hogy a visszaélések kivizsgálására hivatott nemzeti adatvédelmi hatóságok vagy igazságszolgáltatási szervek függetlensége nem biztosított.
Sejtetni engedte, hogy a Pegasussal elkövetett visszaélések bekerülhetnek a jogállamisági helyzetét értékelő és ajánlásokat is megfogalmazó idei országjelentésekbe.
A kormányközi EU Tanács francia elnöksége nevében felszólaló Clément Beaune államtitkár azt mondta, lát lehetőséget közösségi szabályozásra és fellépésre az adatvédelem és a magánélethez való védelem terén. A jelenleg tárgyalás alatt álló két jogszabály – az információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendelet – egyaránt keretet adhat az uniós közbelépésre. Beaune szerint a jogi eszközök kidolgozása mellett, a tagállamok már most élhetnek a politikai nyomásgyakorlás eszközeivel. Az Európa-ügyi miniszterek fórumán több tagállam, köztük Magyarország, jogállamisági teljesítménye is terítékre kerül ebben a félévben, és a telefonlehallgatási botrány a meghallgatás része lehet.
