A várakozásoknak megfelelően, az Európai Unió Bírósága (EUB) elutasította a közösség jogállamisági rendeletét megtámadó magyar keresetet szerda délelőtt bejelentett téletében. Ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy a jogszabály alkalmazásával megbízott Európai Bizottság (EB) elindítsa az első eljárásokat az EU pénzügyeit megkárosító korrupt kormányok ellen.
A körülbelül 6-8 hónapig tartó folyamat végén pénzmegvonással sújthatók azok a tagállamok, amelyekben az unió költségvetés érdekeit sértő jogállamisági normaszegések történnek.
Szinte bizonyos, hogy az első hivatalos megkeresések egyik címzettje Magyarország lesz, amellyel szemben már eddig is súlyos aggodalmakat fogalmaztak meg a nemzetközi és az uniós intézmények a jogállamiság működésével és a büntetlenséget élvező magas szintű korrupcióval kapcsolatban. A brüsszeli lépésekre azonban még várni kell, mert a bizottsági szakértők először áttanulmányozzák a bírósági ítéletet és véglegesítik az előírások gyakorlati alkalmazására vonatkozó előírásokat. Az Európai Parlament (EP) mindezt időhúzásnak tartja és azonnali lépéseket követel a biztosi kollégiumtól. A politikai nyomásgyakorlás részeként, a képviselők ma délután plenáris vitát tartanak az ítélet nyomán kialakult helyzetről.
Történetében először az EUB egyenes adásban közvetítette az ítélethirdetést, ami jelzi a téma fontosságát. A magyarok és a lengyelek megsemmisítési keresetét a bíróság teljes ülésen, vagyis mind a 27 bíró részvételével tárgyalta, amire szintén csak a jelentősebb ügyekkel kapcsolatban van példa. Az EUB véleményalkotó főbírája tavaly év végén azt javasolta, hogy utasítsák el a beadványokat. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződéssel és előírásai nem sértik a jogbiztonság elvét.
Az Európai Unió Bírósága külön határozott a magyar és a lengyel keresetről. A magyar beadványról született ítéletet az Európai Unió Bíróságának elnöke olvasta fel, mégpedig magyarul. A döntés alátámasztja a főtanácsnoki véleményt, és kiemeli: a jogállamisági mechanizmust megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződés 7. cikkely szerinti eljárásával, tiszteletben tartja az EU hatáskörének korlátait és a jogbiztonság elvét.
Ítéletében a bíróság megerősíti: a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható el, ha alapos ok van feltételezni, hogy a jogállamiság elveinek megsértése közvetlenül érinti a közösség pénzügyi érdekeinek védelmét. Az EU költségvetésből származó finanszírozás igénybevételének összekapcsolása a jogállamisági elvek tiszteleben tartásával teljes mértékben uniós hatáskörbe tartozik. Bár ilymódon a rendelet hatóköre korlátozott, és nem önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul, a bírói fórum leszögezi:
Az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje az alapjául szolgáló közös értékeket.
Indoklásában az EUB elutasítja azokat a magyar és lengyel kifogásokat is, amelyek szerint a jogszabály megkerüli az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást. Érvelése szerint a 7. cikkelyes eljárás célja annak megállapítása, hogy egy tagállamban súlyosan sérülnek-e a demokratikus értékek, míg a jogállamisági mechanizmus az EU költségvetési érdekeinek védelmével függ össze, vagyis a céljuk és a tárgyuk eltérő.
A testület tagjai cáfolják a két kormánynak azt érvelését is, hogy sérül a jogbiztonság elve is, mivel a rendelet nem határozza meg a jogállamiság fogalmát. Mint leszögezik, egyrészt a rendeletben szereplő elveket a bíróság ítélkezési gyakorlatában már részletesen kifejtette, másrészt azok a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek. Ennek megfelelően a tagországok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes jogállamisági elvek lényeges tartalmát és az azokból eredő követelményeket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményben üdvözölte a bírósági döntést.
Ursula von der Leyen üdvözölte, hogy az Európai Unió Bírósága Magyarország ellen ítéltMujtaba Rahman, az Eurasia Group nevű elemző cég európai ügyvezető igazgatója nagyon valószínűnek tartja, hogy az eljárás Magyarországgal szemben már márciusban elindul. Mivel a folyamat több hónapot vesz igénybe, szerinte az uniós költségvetési források felfüggesztése csak az idei év harmadik vagy negyedik negyedévére tehető, ha egyáltalán bekövetkezik. Hozzátette: “Nem világos, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen finanszírozás visszatartását fogja javasolni. Papíron Magyarország komoly kockázatokkal szembesülhet az uniós kifizetések terén. A gyakorlatban az Európai Bizottság valószínűleg konkrét területeket fog megcélozni, ahol megítélése szerint a közösségi pénzekkel való visszaélés veszélye áll fenn”.
