Mint mondta: nehéz megbecsülni egy ilyen jogi procedúra hosszát, de másfél évvel bizton számíthatnak.
Ahogy azt a Népszava megírta: a belvárosi testület esélyt sem adott a fővárosnak arra, hogy élhessen elővásárlási jogával a tavaly októberben meghirdetett és januárban már el is adott 1 milliárd forint összértékű ingatlanok esetében. A Fővárosi Közgyűlés ellenzéki többsége január végén úgy döntött: a dobra vert lakások, irodák, raktárak piaci, illetve értékesítési ára közötti feltűnő aránytalanság miatt az önkormányzat – korlátozott pénzügyi lehetőségei ellenére is – él elővásárlási jogával és megvesz a csomagból nyolc, összesen 850 millió forintért dobra vert ingatlant. Városházi számítások szerint a valós ár ennek a kétszerese lehet.
Az ügyleten egy visszatérő vásárlónak számító ügyvéd, egy fuvarozó és egy 19 éves dunaharaszti vállalkozó százmilliókat nyert. A Karácsony Gergely főpolgármester vezette közgyűlés a megvett, majd újra eladott ingatlanok árának remélt több száz milliós – most éppen magánzsebeket gazdagító – hasznából fővárosi önkormányzati lakásokat újítana fel. Ennek érdekében jelezte elővásárlási jogát, de a belváros szerint elkéstek vele. A főváros ezt vitatja, ezért perben próbálja visszaszerezni az ingatlanokat.
Félmilliárdért vett belvárosi irodákat Budapesten egy tinédzserKözben a Sára Botond vezette – most éppen az áprilisi választásokon való indulása miatt szüntetelteti a megbízását - fővárosi kormányhivatal törvényességi felhívást intézett a fővároshoz az V. és VII. kerületi ingatlanértékesítési gyakorlatot vizsgáló eseti bizottság felállításáról szóló közgyűlési döntés visszavonását kérve. Erről is a jövő héten döntenek. Kiss Ambrus nem hinné, hogy közgyűlés visszalépne az ügyben. A főpolgármester-helyettes egyébként kicsit csodálkozik, hogy a kormányhivatal ilyen gyorsan magáévá tette Láng Zsolt fideszes frakcióvezető véleményét, miszerint a fővárosnak nincs joga kerületi ingatlaneladásokat vizsgálni.
A városvezetés megunta a sikló csiki-csukit, ezért a jövő héten azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a főváros álljon el a 2009-ben gellérthegyi sikló beruházással kapcsolatban kötött szerződéstől, amely a földhasználati jog visszavételét jelenti. Ez a projekt teljes leállítása. A városvezetés a döntést azzal indokolja, hogy a szerződéskötés óta eltelt időben megváltozott a jogszabályi környezet, nem teljesültek a finanszírozási feltételek és más lett a műszaki tartalom is. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a magánberuházóval közös projektcégben lévő 25 százalékos kisebbségi tulajdonrésszel mit kezd a főváros. A városvezetés szeretné egyértelműsíteni: a siklót közberuházásként az uniós helyreállítási alapból kívánja megvalósítani, méghozzá úgy, hogy lehetővé váljon a turistabuszok teljes kitiltása a hegyről. „Budapest nem engedheti meg, hogy egy magánberuházó úgy álljon neki fúrni-faragni a hegyet, hogy majd menet közben meglátjuk, hogy lesz”- mondta Kiss Ambrus, aki szerint ebben a kormány is partner, született is erről egy kormányrendelet és az I. kerület hamarosan szintén eláll a háromoldalú földhasználati szerződéstől.
Az I. kerület kérésére a várnegyedben felgyorsították 26 ingatlan védetté nyilvánítási eljárását, elkerülendő, ahogy azok is a kerület és a szakma tiltakozása ellenére elbontott Burg Hotel sorsára jussanak.
A jövő heti közgyűlésen döntenek továbbá a szociális dolgozók kormány által megígért, de végül részben a főváros pénzéből megvalósított béremeléséről. Az Orbán-kabinet ugyan 20 százalékos béremelést ígért, de csak 13 százalékos növekedéshez biztosított forrást. Így most az önkormányzatnak kell 461 millióval kipótolni a bérkeretet, hogy az ágazatban dolgozók valóban megkaphassák a korábban ígért magasabb fizetést.
A főváros már készül az uniós források lehívására. A sikeres pályázati részvételhez azonban kész tervekre van szükség, így most forrásokat csoportosítottak át kilenc zöld beruházás – köztük a Vérmező, a Flórián téri közpark és az újpesti uszoda területén létesülő új park – előkészítésére.
Felgyorsítanák a Lánchíd két végén lévő terek - a Széchenyi, az Eötvös és a Clark Ádám tér – megvalósíthatósági tanulmányainak és kiviteli terveinek elkészítését. A tervezési tendert a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) folytatta le és egy éve meg is kötötték a szerződést, amelyet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) döntése alapján a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központnak (BFK) kellett volna átvennie, de erre mind a mai napig nem került sor. A főváros ezért úgy döntött, hogy ők fizetik ki a tervező Főmterv Zrt-t. De így sem valószínű, hogy a hídfők előtti terek rendezése befejeződik a Lánchíd rekonstrukciójának 2023. december végi lezárásáig. A felújításhoz ígért 6 milliárd egyébként továbbra sem érkezett meg a kormánytól, sőt a támogatási szerződést sem írták még alá.
Kiss Ambrus azt is elmondta, hogy elindult a tavalyi részvételi költségvetés végrehajtása: száz helyszínre kerülnek ki kerékpártámaszok, új ivókutak létesülnek és elkezdődnek az állatterápiás foglalkozások az idősotthonokban.
Még az idén megkezdődik a Határ úti metróállomás akadálymentesítése, amelyre 1,3 milliárdot költenek 2022-ben, jövőre további 1,7 milliárdra lesz szükség a befejezéshez. A beruházás a főváros szűkös pénzügyi lehetőségei ellenére sem halasztható tovább, mivel az uniós támogatási szerződésben ez is szerepel, így 2023 végére ezzel is végezni kell. A Göncz Árpád metróállomás akadálymentesítése viszont 5,5-6 milliárd forint lenne, erre pedig már végképp nincs pénze az önkormányzatnak. Így ennek megvalósítását - a korábbi FKT-n elhangzott ígéretnek megfelelően- a kormánytól várják. Mivel itt van egy lift, az uniós támogatás nincs veszélyben, de teljes körű akadálymentesítésnek aligha nevezhető – ismerte el Kiss Ambrus.
