Aligha találkozna a közvélemény egyetértésével egy olyan adórendszer, amelyben a magasabb jövedelmek adóterhelése kisebb mértékű, mint az alacsonyabb jövedelműeké. Márpedig a magyar szisztéma pontosan ilyen elosztási összhatást mutat egy új tanulmány szerint, amelyet a Budapest Intézet kutatói publikáltak a napokban a Polgár Alapítvány megrendelése nyomán. A Krekó Judit, Erős Hanna, Greskovics Bori, Hajnal Áron, Lawson Adrienn és Scharle Ágota által jegyzett tanulmány egyebek között arra a következtetésre jut, hogy a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók jövedelmét terhelő adóteher akár 6-8 százalékkal kisebb lehet, mint az alacsony jövedelmi ötödhöz tartozó háztartásoké, figyelembe véve a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó együttes hatását.
Az Új Egyenlőség podcastjában Krekó Judit közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy a magyar adórendszer és a családi adókedvezmény sajátossága nemzetközi összevetésben az, hogy jelentős teher sújtja az alacsony jövedelmű, illetve gyermektelen adózókat, mivel nincsen sem nulla kulcsos sáv, sem adójóváírás az alacsony jövedelmekre, ami egyébként még az egykulcsos adózás eredeti koncepciójával is szembemegy. Sajátos magyar jellegzetesség az is, hogy a gyerekszám növekedésével az egy gyerekre jutó támogatási összeg is emelkedik, ami azt is jelenti, hogy az egy gyereket nevelők adókedvezménye nemzetközi összevetésben inkább alacsonynak mondható. A rendszer igazi kedvezményezettjei a magas jövedelmű több gyermekes családok. Erről konkrét számot is közölnek: 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze 2 százaléka kapja a teljes családi adókedvezmény 10 százalékát, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezményeknek pedig csaknem harmadát, közel 34 milliárd forintot. Krekó Judit hozzátette, hogy ezek a konkrét eredmények még a kutatókat is meglepték.
Az áfa esetében a hatás a legtöbb országban regresszív, azaz arányaiban kevésbé terheli a magasabb jövedelműeket, mint a szegényebbeket, egész egyszerűen azért, mert akinek kisebb a jövedelme, az ennek a jövedelemnek a nagyobb részét kénytelen fogyasztásra fordítani, míg a magasabb jövedelemből több jut megtakarításra. Ezt az adórendszeren belüli elosztási hatást ellensúlyozhatja a progresszív jövedelemadó, már ahol van ilyen. Ennek híján több helyen a kedvezményes adókulcsokkal próbálnak ellentartani, ám Krekó Judit szerint ez keveset enyhít a magasabb jövedelműeknek kedvező hatáson, hiszen az alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit ők is élvezik. A tanulmányból kiderül, hogy leginkább a progresszív jövedelemadó és a jól célzott szociális ellátások tehetik kedvezőbbé az elosztást az alacsonyabb jövedelműeknek.
A súlyosan igazságtalan orbáni adórendszer többet vesz el a szegényektől, mint a gazdagoktól