államadósság;devizakötvény;GDP;Orbán-kormány;

2022-02-18 15:22:00

Az Orbán-kormány napi 15 milliárddal adósította el az országot

Az államadósság tavaly év végén 42 526 milliárd forint volt, vagyis tartozás a koronavírus-válság két éve alatt 11 396 milliárd forinttal, 37 százalékkal növekedett.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adata azt is jelenti, hogy 2020-21-ben a kormány mindegy egyes nap 15,6 milliárd forinttal növelte az államadósságot. A GDP arányos adósságmutató tavaly már csökkent, az év végén az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 78,2 százalékára rúgott csak, míg egy évvel korábban a mutató 80,1 százalékos, a válság előtt 2019 decemberében pedig 65,5 százalékon állt. Az elmúlt két évben, de inkább csak a komolyabb lezárásokkal sújtott 2020-ban más országok kormányai is drasztikusan növelték a költségvetési hiányt, így az államadósságot, hogy helikopterpénzeket szórjanak a lakosságnak, így tartva felszínen a családokat és gazdaságot.

A magyar válságkezelés más utat járt, az Orbán-kormány az uniós országok között az egyik legkevesebbet költötte a lakosság és a háztartások támogatására, ezzel szemben számolatlanul szórta a pénzt állami és magáncégek beruházásainak támogatására. Ennek eredménye, hogy tavaly uniós összehasonlításban is a leggyorsabban nőtt a magyar gazdaság, éves szinten 7,1 százalékos a gyors növekedés ára azonban a magas államháztartás hiány és az államadósság erőteljes megugrása lett.

A decemberi 78,2 százalékos GDP arányos adósság az 1,2 százalékpontos csökkenés ellenére is magasnak számít, e feletti államadósság-mutatója 2011-ben volt Magyarországnak, akkor az 80,3 százalékon állt. Az államadósság 2011 és 2019 között folyamatosan csökkent, egészen GDP 65,5 százalékáig. Ebbe a csökkenő trendbe rondított bele a 2020 márciusában kitört koronavírus-válság és ugrott 80 százalékra a mutató. A tavalyi 1,2 százalékos csökkenés a lehetőségekhez képest szerénynek mondható, hisz a bruttó hazai termék folyóáras értéke bőven tíz százalék felett emelkedett, köszönhetően a 7,1 százalékos gazdasági növekedésnek és a 5,1 százalékos inflációnak. Az év utolsó napjaiban a kormány már igyekezett mesterségesen is csökkenti az államadósságot: a jegybanktól 200 milliárd forint értékben vásároltak vissza államkötvényeket.

A kormány az adósságfelvételekkel is kivárt – egészen péntekig. Az ÁKK Zrt. ugyanis február 18-án megejtette az idei első devizakötvény-kibocsátását: a Pénzügyminisztérium bejelentése szerint az adósságkezelő 575 millió euró (204 milliárd forint) értékben bocsátott ki Japánban jen-kötvényeket. A 200 milliárd forint a GDP 0,4 százalékának fele meg, vagyis ezzel a viszonylag kis kötvénykibocsátással is emelkedett a GDP arányos adósság.

Ennek ellenére idén várhatóan tovább csökken az államadósság, ezt segíti a magyar gazdaság robusztus növekedése és a magas infláció – mind a két mutatót hat százalékra várják már az elemzők –, és a kormány a választások után kényszerűségből kénytelen lesz konszolidálni az állami kiadásokat, így csökkenhet a hiány és az államadósság is. A válság előtti 65 százalékos GDP szintet 2025-2027 között érheti el a magyar gazdaság, egy az év elején készült Pénzügyminisztérium előrejelzés szerint ez csak akkor teljesülhet, ha nem éri újabb sokk a magyar gazdaságot. Az euró bevezetésének egyik kritériuma az államadósság 60 százaléka alá csökkentése lenne – ezt a szintet következő 2028 környékén érheti el magyar gazdaság.