A jegybank vezetése látványosan igyekszik előremenekülni. Mivel a Monetáris Tanács tagjainak többsége még évekig a helyén maradhat, ezért azzal a jelszóval, hogy soha nem lehet tudni, hogy mi lesz április 3. után, a minap egy jó szándékúnak tűnő ajánlást jelentetett meg. Ezzel azt a látszatot próbálják kelteni, hogy aggódnak, amiért a pénzügyi rendszerben netán olyanok szereznének meghatározó tulajdonosi részesedést, akiknek - finoman szólva - nem a nyilvánosság a kenyerük.
A farizeusság minden jegyét magán viselő kívánalmuk szerint - mint írják -, jó lenne, ha a hazai bankokban, biztosítókban befolyást szerzők a felügyeleti engedélyezéssel egyidejűleg írásban vállalnák, hogy az adott pénzintézet, vagy annak anyavállalata részvényeit két éven belül bevezeti a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). Mindez április 1-jén startolhatna el. Micsoda véletlen: a jelenlegi kormány hivatali idejének végóráiban!
A jegybank ajánlásában semmi kivetnivalót nem lehet találni, hiszen a tőzsdei jelenlét mindig bizalmat kelt egy a papírjait a börzén forgalmazó cég iránt, függetlenül attól, hogy a gazdaság melyik szegmensét képviseli. Hiszen ezek a részvénytársaságok a nevükben is kötelesek viselni a "nyilvánosan működő" (nyrt.) meghatározást, s ha titkolóznának vagy gyanús ügyleteket folytatnának, akkor az MNB hatósági jogkörében eljárva köteles megvizsgálni, mi is van a paravánok mögött.
A jegybank feltehetően azért tartotta fontosnak, hogy a nyilvánosság bajnokának képében tetszelegjen, mert ezzel is bizonyítani akarja, hogy a Magyarországon működő, hazai tulajdonú pénzintézeteknél minden rendben van.
Aligha tévedünk nagyot, amikor azt állítjuk, hogy a banki-biztosítói befolyásszerzés a NER-korszakban többnyire mégsem az MNB által óhajtott forgatókönyv szerint zajlott le. Ezért korántsem véletlen, hogy pénzintézeti részvényeket a Budapesti Értéktőzsdén csak elvétve lehet találni. A meghatározó társaságok közül talán csak az OTP papírjai azok, amelyek a jegybanki elképzeléseknek minden szempontból megfelelnek.
Az éppen a piacvezető pénzintézet babérjaira törő - 2022 tavaszán a Budapest Bankkal összeolvadó - MKB-ról (és harmadik társukról, a Takarék-csoportról) inkább az jut az ember eszébe, hogy a befolyás megszerzése sokak nemtetszését váltotta ki. A tőzsdei bevezetés kötelmeit az MKB Bank 2019-ben kétségtelenül teljesítette. Arról mégsem beszélhetünk, hogy forognának a papírjai a parketten, ugyanis eddig egyetlen egy sem cserélt gazdát közülük. Ennek okát Mészáros Lőrinctől kellene megkérdezni, ugyanis az ő érdekeltségébe tartozik ez a pénzintézet is. Egyúttal arról is számot adhatna, hogy a biztosítási szektort a BÉT-en egyedüliként képviselő CIG Pannóniában miképpen sikerült meghatározó befolyást szereznie.
A magyar bankszektor derékhada felelősen gazdálkodik. Ám a tőzsdei bevezetésre szóló hívó szó feltételezhetően még egy jó darabig pusztába kiáltott marad. A hazai bankok többségét - az OTP kivételével - a NER kebelezte be. Matolcsyék pedig széttárhatják a kezüket: a szándék részünkről megvolt!