Három évtizedes történelmének messze legmagasabb, 526 milliárdos nettó nyereségét érte el tavaly a Mol - derült ki a csoport pénteken közzétett, nemzetközi számviteli szabályok szerinti gyorsjelentéséből. (A második helyezett a 2006-os 344 milliárd.) 2020-ra a koronaválság miatt mélybe eső olajárak miatt az energiacég még közel húszmilliárdos nettó veszteséget jelentett.
A negyedéves, 110 milliárdos nettó eredmény a tavalyelőtti adat több mint hatszorosa. A potom néhány tízmilliárdos "hajszállal" 6 ezermilliárd alatt maradó éves árbevétel szintén rekord. De ugyanez mondható el a harmadik, majd a negyedik negyedév 1649 és 1770 milliárdjáról is.
A Mol és a befektetők által elsősorban figyelt, éves, újbeszerzési árakkal becsült, tiszta EBITDA- (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti) eredmény, a 2020-as értéket 70 százalékkal meghaladva, 1072 milliárd forinton, szintén csúcsot döntött. Ugyanez igaz a harmadik negyedévi 308 milliárdra is. Ez az éves EBITDA-adat 3,5 milliárd dollárnak felel meg, ami meghaladja a tavaly (az év eleji 2,3 milliárdról először 3, majd 3,2 milliárd dollárra emelt) vállalást. Az idei ígéret 2,8 milliárd dollár, amit elemzők kifejezetten visszafogottnak tartanak. (A csoport a mostani, hordónkénti, száz dollárhoz közelítő nyersolajárhoz képest idén 70-75 dollárra számít.)
Az eredményugrás fő okaként szintén az általuk kitermelt olaj és földgáz tőzsdei árának kilövését jelölik meg. A kutatás-termelés 123 százalékos emelkedéssel 474, a petrolkémiát is magába foglaló feldolgozás-kereskedelem 84 százalékot növekedve 451, a fogyasztói szolgáltatások 17 százalékos bővüléssel 183, a gázszállítás pedig 34 százalékos csökkenést mutatva 42 milliárdos EBITDA-t ért el. Utóbbi fő oka a dél-európai gázvezeték üzembe állítása folytán Szerbia és Bosznia-Hercegovina Magyarországon keresztüli orosz gázellátásának leállása.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató üdvözölte az eredményeket és felhívta a figyelmet szlovéniai és lengyelországi kútpiaci terjeszkedésükre.
Elemzők szerint ebből az eredményből, ha nem jön közbe semmi, a korábbiaknál is busásabb osztalékban részesülhetnek a részvényesek, így mások mellett azok a társaság mintegy harmadát birtokló, NER-közeli alapítványok, amelyeknek az elmúlt évek során a magyar állam végül - egyetlen részvény híján - teljes Mol-tulajdonhányadát ingyen átadta.
Az eredmény másik közéleti vonatkozása, hogy míg az üzemanyagárak november óta érvényes hatósági árkorlátja - pontosabban az, hogy a kormány ezzel az emelkedő olajárak miatt elszenvedett teljes veszteséget a kutasokra hárította - a töltőállomás-piac legkisebb szereplőit mára a tönk szélére juttatta, addig a Mol, ha némiképp tompábban emelkedő fogyasztói üzletággal is, de rekordnyereséget ért el.
Pénteken a Mol tőzsdei ára a több mint 2 százalékkal gyengülő BUX-nál kevésbé, 1,43 százalékkal csökkent.
