Bírálja a jogállamiság helyzetéről készített éves brüsszeli országjelentéseket egy friss tanulmány, amelyet az Európai Parlament (EP) két szakbizottságának megrendelésére készített Bárd Petra, az ELTE jogi karának professzora, a CEU kutatója és Laurent Pech, a Middlesex-i Egyetem jogi karának vezetője. A lapunkhoz eljutott, ajánlásokat is tartalmazó elemzés egyik megállapítása szerint az értékeléseket kidolgozó Európai Bizottságnak (EB) szem előtt kell tartania, hogy kormányhű szervezetek megtévesztő információkkal látják el, illetve egyes tagjai megpróbálják felhígítani vagy cenzúrázni a jogállamisággal kapcsolatos jelentéseit. A szerzők ezért külső szakértői hálózat felállítását szorgalmazzák a tények ellenőrzésére és a rosszhiszemű kritikák visszaverésére.
Az EB 2020 óta minden évben közzéteszi értékelését a 27 uniós ország jogállamisági teljesítményéről, amelyhez tagállami és nemzetközi információs forrásokat használ. Négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatási rendszer működését, a korrupcióellenes intézkedéseket, a médiapluralizmust és a független intézményeket, amelyek a hatalommal szembeni fékek és ellensúlyok rendszerét alkotják. Az idei jelentés publikálása júliusban várható.
Bárd és Pech úgy látja, hogy a Bizottság az éves értékeléseiben a valóságot megszépítő nyelvezetet használ és az észrevételeit nem helyezi tágabb összefüggésekbe. Szerintük az EB-nek az uniós értékek tiszteletben tartásának jóval szélesebb körét kellene vizsgálnia, alaposabban be kellene számolnia az anyaggyűjtés során kapott tájékoztatásról és külső kontrollt kéne igénybe vennie a hamis információk és bírálatok kiszűrésére.
A jelentés szerzői fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy tekintélyelvű kormányok által finanszírozott, magukat civil társadalmi eredetűnek álcázó szervezetek alternatív valóságot próbálnak festeni és ezzel megtéveszteni az Európai Bizottságot. Ezekkel párhuzamosan “állítólagos” akadémiai központok és ál-kutatóintézetek dolgoznak azon, hogy normálisnak állítsák be az autoriter rezsimeket, és véleményükkel befolyásolják az uniós testületet. A kutatók úgy látják, hogy emiatt szükség lenne egy tudományos szakértőkből álló független testületre vagy hálózatra, amely tanácsadóként tevékenykedne a jogállamisági országjelentések elkészítése során.
De más okból is fontosnak tartják a külső kontrollt: szerintük lehetnek biztosok, akik nyomást gyakorolnak a bizottsági munkatársakra, hogy felhígítsák vagy cenzúrázzák a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatos “kényelmetlen tényeket”. Itt említést tesznek Várhelyi Olivérről, aki sajtóhírek szerint megszépítette a tagjelölt országokról, különösen Szerbiáról szóló bizottsági jelentést, amit aztán a magyar biztos cáfolt.
– Az autokratikus erők megpróbálhatják belülről aláásni az EU-t, például a kormányközi Tanácsban való részvételük révén – nyilatkozta lapunknak Laurent Pech. – Arra is törekedhetnek, hogy olyan személyt juttassanak be a Bizottságba, aki lényegében a rezsim rejtett eszközeként működik. Konkrétabban ez jelentheti a jelentések meghamisítására, más biztosok munkájának az akadályozására, a döntéshozatali folyamatok lelassítására vagy bizalmas információk megosztására irányuló kísérleteket. Az autokratáknak nehezebb megszervezniük az EU Bíróság bomlasztását, mivel a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta a jelöltekről egy független testület mond ítéletet. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért igyekeznek az EU jogrendjét az elfoglalt alkotmánybíróságokon és/vagy legfelsőbb bíróságokon keresztül aláásni. Lengyelország esetében ez azt eredményezte, hogy egyre több ügy kerül az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, és középtávon mindkettőnél fennáll a túlterheltség komoly veszélye – fejtette ki a professzor.
Tanulmányában a két kutató óva inti az EB-t attól is, hogy az országjelentések összeállításában állandó jelleggel támaszkodjon a páneurópai jogvédő szervezet, az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületére, a Velencei Bizottságra (VB), amíg az nem vizsgálja felül a tagságára vonatkozó belső eljárásait. A szerzők szerint a VB-nek két olyan tagja is van, aki szerintük részese volt a jogállamisági elveket megcsúfoló eljárásnak. Egyikük Varga Zs. András, a Kúria elnöke, akit 2021-ben annak ellenére újraválasztottak a VB Alkotmánybírósági Albizottságának alelnökévé, hogy a Kúria élére szakmai szervezetek által is bírált eljárással került.
