Elutasította az Alkotmánybíróság azt kezdeményezést, amely annak a jogszabálynak a megsemmisítését kérte, miszerint hat havi járuléktartozás után az egészségbiztosító érvénytelenítheti a tajszámot - írta az Index. Az Orbán-kormány rendelete szerint 2020 óta a taj-számukat elvesztők csak a számla előzetes kifizetése után kaphatnak halasztható egészségügyi ellátást. Így például gyógyszereiket is támogatás nélkül, csak teljes áron vásárolhatják meg a patikában. Az életmentő, sürgősségi beavatkozást pedig utólag kiszámlázzák.
Korózs Lajos (MSZP), az országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke és mintegy félszáz képviselőtársa utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, mivel a 2020 nyarán elfogadott törvénymódosítást igazságtalannak és embertelennek tartották. Az indítványozók egyebek mellett azzal érveltek, hogy az Alaptörvény II. cikkéből következő alkotmányos követelmény, hogy az állam olyan egészségügy-politikát folytasson, amelyben az emberi élet védelme kiemelt helyet kap. Ennek minimuma, hogy az életmentő beavatkozások ne járjanak az érintett beteg számára költségekkel, különösen ne aránytalanul magas költségekkel. A jelen indítvánnyal támadott rendelkezés alapján ugyanis akár 750 ezer forintot is elkérhet az egészségügyi szolgáltató az érvényes biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező betegtől. Ez pedig annak közvetlen és reális veszélyét hordozza magában, hogy sürgősségi ellátásra szoruló beteg, anyagi okoknál fogva, nem jut hozzá indokolt egészségügyi ellátáshoz, nem fog magához, vagy nem fognak hozzá mentőt hívni, nem juttatják el az élete megmentésére alkalmas egészségügyi intézménybe, mert az ott nyújtott szolgáltatás olyan anyagi terhet jelentene, amelyet nem tudnának elviselni.
A beadványukat az Ab egyhangúlag elutasította. A testület azzal érvelt, hogy a testi és lelki egészséghez való jog alkotmányos jogot az állam az egészségügyi és szociális ellátórendszer megszervezésével biztosítja. S bár az alaptörvény külön is nevesíti a különleges gondoskodásra, szoruló, védendő társadalmi csoportokat, de „intézkedési kötelezettség azonban az érintettek részéről közvetlenül nem kényszeríthető ki.” Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
- Nem törődünk bele az Ab döntésébe – reagált lapunknak vasárnap Korózs Lajos. Mint mondta: a hétfői frakcióülésen döntenek arról, hogy mi legyen a következő lépés. A politikus hozzátette, ha találnak olyan érintett személyt, aki vállalja, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fellebbez, az illetőnek minden jogi segítséget megadnak. (Oda ugyanis a képviselők nem fordulhatnak, csak az ügyben közvetlenül érintett személy.)
Mint emlékezetes: a Fidesz 2012-ben felszámolta a társadalombiztosítási rendszert. Akkor a 2012-es költségvetési törvényben Rogán Antal akkori országgyűlési képviselő javaslatára szüntették meg a biztosítási alapú egészségügyet. Indítványára keresztelték át az akkor még munkaadói kötelezettségként befizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot szociális hozzájárulássá, azaz döntöttek arról, hogy ezzel adóalapúvá válik az egészségügyi és nyugdíjbiztosítási rendszer. Ez egyben azt is jelentette, hogy míg a biztosítási rendszerben a biztosítási díj fejében járnak a szolgáltatások, az adóalapú rendszerekben évente a döntéshozók jóindulatán múlik, mennyi és mire jut az „állami” bevételekből az állampolgároknak egészségügyi szolgáltatásként.
Egy minapi konferencián Kollányi Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa emlékeztetett arra, hogy azokban az országokban, amelyekben adókból működtetik az egészségügyi ellátórendszert, univerzális univerzális a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Nincs az a „keménykedés”, hogy ki jogosult és ki nem. Megjegyezte azt is, hogy nálunk remek érzékkel, éppen a járvány idején, 2020-ban sikerült élesíteni azt a rendszert, amelyben akinek nincs jogosultsága, az nem kaphat ellátást. Akik pedig ily módon kiestek, azok – szerinte - éppen a legelesettebbek, a legbetegebbek és a legkiszolgáltatottabbak. Hozzátette: az kevéssé érthető, ha a magyar egészségügyet túlnyomó részt adókból finanszírozzuk, akkor most mégis miért nem univerzális az ellátás?