Nem mond le és egyelőre rendkívüli kongresszust sem kíván összehívni Pablo Casado, a spanyol Néppárt (PP) elnöke, annak ellenére, hogy a spanyol fővárosban vasárnap este több ezer tüntető követelte távozását. Casado pártbeli helyzete is megroppant, a Néppárt "báróknak" nevezett tartományi vezetői is ellene fordultak. A látványos belső viszály a szakadás szélére sodorta Spanyolország második legnagyobb pártját, ami az országos politikában is megnyithatja az utat a potenciális kormányzás felé a 2019 óta szélsebesen erősödő szélsőjobboldali Vox előtt.
A február 13-án Kasztília és Leon tartományban megrendezett választás sem adott okot különösebb ünneplésre a PP-nek, mert bár első helyen végzett, de a vártnál jóval kisebb arányban és kormányozni is csak az újfasiszta eszméktől sem idegenkedő Vox támogatásával tud. A Santiago Abascal vezette szélsőjobb alakulat már több tartományban, többek között a madridiban is külső támogatója a Néppártnak, ezúttal azonban ennél többet kér: fennállása óta először kormányzati szerepre készül. A Néppárt számára ez azért ijesztő perspektíva, mert Abascalék Kasztília és Leon tartományokban is nagymértékben a PP rovására tudtak erősödni.
A két keserédes győzelemre tevődött rá a Casado és Isabel Diaz Ayuso madridi tartományi elnök között kirobbant nyílt háború, amelyben mind a madridi tagság, mind a helyi pártvezetők többsége Ayuso mellett tette le a garast. Kívülről szemlélve alighanem Casadónak van igaza, hiszen egy nepotizmustól bűzlő közbeszerzés miatt vádolta meg a madridi tartományi elnököt, ám a pártvezetők szemében a botránynál is súlyosabban nyom a latban az, hogy Casado 2018. júliusi pártelnökké választása óta nem tudott országos választást nyerni. Ayuso ellenben nemcsak hogy tavaly májusban fényes győzelmet szerzett a Néppártnak a madridi régióban, de támogatottsága azóta is felfelé ível: nem veszít híveket a Vox javára, inkább ő szippantja el a szélsőjobb támogatókat is, ellenzi a központi járványügyi intézkedéseket és populista kampányfogásokkal szélesíti táborát. A konzervatív jobboldal tetemes része benne látja új reménységét, aki a 2023 decemberében esedékes országos választásokon majd győzelemre vezetheti a PP-t.
A két vezető között kirobbant viszály kezelhetetlen. Múlt hét közepén az El Mundo napilap hozta nyilvánosságra, hogy Casado fű alatt nyomozást indított Ayuso ellen, mert az a gyanú szerint saját testvérének kedvezett egy közbeszerzésen. A madridi tartományi kormányzat sajtóbeszámolók szerint a koronavírus járvány első hulláma idején másfél millió eurós szerződést kötött egy céggel, amely Ayuso testvéréhez köthető. Utóbbi 300 ezer euró jutalékot vett fel az ügylet után. Ayuso nem tagadta, hogy a szerződést a bátyjához köthető cégnek ítélték oda, de ragaszkodik hozzá, hogy az eljárás teljesen törvényes volt. "Az, hogy dossziét készítettek rólam, azt jelenti, hogy nem az igazságot keresték, hanem személyesen és politikailag próbáltak bemocskolni" – mondta egy televíziós beszédében. Madrid tartományi elnöke a nyilvánosság előtt emlékeztette a pártvezetést, hogy ő a konzervatív jobboldali formáció legnépszerűbb politikusa, ő tud voksokat hozni a PP-nek, nem pedig azok, akik őt korrupcióval vádolják.
A tartományi vezetők, egyetlen kivétellel rendkívüli tisztújító kongresszus összehívását követelik. Casado szerint azonban erről a pártvezetőségnek kell döntenie. Utóbbi február 28-án összeül, és ha a tisztújítás mellett dönt, jelen állás szerint Casadónak esélye sincs az elnöki tisztség megtartására. Ayuso állítja, hogy nem indul, ez esetben a spanyol sajtó szerint Alberto Núnez Feijóo galíciai báró a legesélyesebb a PP elnöki tisztségre. Feijóo ultimátumot intézett Casadóhoz - azonnal mondjon le vagy hívja össze a kongresszust. A galíciai PP vezér már 2018-ban is esélyesnek számított, ám akkor végül nem vállalta a megmérettetést, visszalépésével biztosítva Casado számára a pártelnökséghez vezető az utat.
Ha a PP egyben is marad, a belső viszály hatása egyelőre kiszámíthatatlan. Ayuso a „trumpi” populista modellt tartja követendőnek, de azon a terepen komoly vetélytárs a VOX. Ez a politizálási stílus elijeszti a konzervatív jobbközép szavazók egy részét, illetve akaratlanul is egyengeti a VOX útját a hatalom felé. A felmérésekben jelenleg a szocialista PSOE vezet 28,6 százalékkal, a PP 21,3 százalékon áll, a VOX pedig máris ott liheg a belső válsággal küzdő Néppárt nyakában 20,5 százalékkal
