„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” „Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.” „Ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból.”
Mindannyiunknak van egy kedvenc idézete A kis hercegből, ami a hűségről, szeretetről, érzelmekről, emberismeretről szól. Vagy egy adott élethelyzetben egyszerűen csak azt akarjuk kifejezni, hogy magányosak, szomorúak vagyunk. Az időtlen történetet költői illusztrációk tarkítják, s bár a gyermekirodalom műremekének tartják, jelentős filozófiai üzeneteket is közvetít. Az 1943-ban az Egyesült Államokban, s csak 1946-ban Franciaországban, a Gallimard által kiadott mű Antoine de Saint-Exupéry utolsó, még életében megjelent munkája.
Elfogult vagyok a könyvvel kapcsolatban, s mindig büszkeséggel tölt el, ha egy társaságban valaki belőle idéz, mert ezek a felejthetetlen mondatok nem csak a rendkívül sokoldalú francia írótól származnak, hanem a nagypapámtól, Rónay Györgytől is, aki magyarra ültette át a művet.
Az 1970-ben készült fordításon generációk nőttek fel. Már előtte is létezett magyar változata, de a Móra Kiadó egyik irodalma vezetője, Aszódi Éva túl szürkének találta, ezért kérte fel Rónay Györgyöt az új tolmácsolás elkészítésére. Ennek két oka lehetett, egyrészt nagy sikere volt Grimm-átdolgozásainak, másrészt rendkívül népszerű volt az Éjszakai repülés magyar fordítása, ami szintén az ő nevéhez fűződik.
A mű közel állt a nagypapám szívéhez. Katolikus íróként megfogták bibliai motívumai. A hatalmasra nőtt majomkenyérfáról szóló részben Saint-Exupéry például megismétli Jézus példabeszédét a magvetőről és a magvakról. Természetesen a könyv gondolatvilágát is elevennek, örökké időszerűnek érezte. Saint-Exupéry bolygóról bolygóra szembesítette kis hősét a felnőttek világával. A kis hercegben azonban csak nőttön nőtt az értetlenkedés és a csodálkozás. Csupa rossz dolgot tesznek a felnőttek, nem a „szívükkel látnak”, hanem a látszat határozza meg a cselekvésüket. Bizony, ma is sorolhatunk példákat erre bőségesen a mindennapi életünkből.
Természetesen A kis herceg nem csak itthon alapmű, a világirodalom egyik legkedveltebb munkája, körülbelül 140 millió példányban kelt el világszerte, és legalább 300 nyelvre, illetve nyelvjárásra fordították le. Ezért is számítanak komoly sikerre a párizsi Musée des Arts Décoratifs legújabb, június 26-ig megtekinthető nagyszabású kiállításának szervezői, amit teljes egészében az irodalmi remekműnek szentelnek.
Az À la rencontre du petit prince (Találkozás a kis herceggel) című kiállítás több mint hatszáz tárgyat vonultat fel, amelyek Antoine de Saint-Exupéry rendkívüli életének sokrétűségét igazolják. Nem csak író, költő volt, hanem pilóta, felfedező, újságíró, feltaláló és filozófus is, akit egész életében a humanista eszme vezérelt. Ez volt egész munkásságának mozgatórugója. Megtekinthetőek a Saint-Exupéry élete során készült akvarellek, vázlatok, rajzok, iratok, fényképek, versek, újságkivágások, valamint levelezésének egy része. A bemutatott tárgyak életének figyelmen kívül hagyott vagy alig ismert aspektusaira világít rá.
A Találkozás a kis herceggel kiállítás végigköveti az író életét, kezdve 1900-as születésével. Korabeli dokumentumokból ismerhet meg részleteket az érdeklődő neveltetéséről, a költészet iránti érdeklődéséről, a repülőgépek iránti rajongásáról, amelyek mind hatással voltak művészetére.
Saint-Exupéry már első, 1928-ban kiadott első könyvével, Courrier Sud-del (A déli futárgép – Postajárat délről) sikert aratott. Az 1931-ben megjelent Éjszakai repülés című regénye pedig elnyerte a Prix Feminát, ami jelentős irodalmi díj volt Franciaországban.
Saint-Exupéry életének a mozgalmas epizódjait eleveníti fel a második világháború előestéjén megjelent Az ember földje című műve, amely az író humanizmusának egyik legkifejezőbb műremeke. A háború alatt kezdetben a francia légierőnél szolgált. Később New Yorkba szökött, majd 1942-ben egy darabig Québecben lakott. A kis herceg Saint-Exupéry amerikai száműzetése alatt íródott. Egy idő után visszatért Európába, hogy Franciaország felszabadításáért harcoljon. 1944. július 31-én bevetésre indult, de sosem tért vissza, hazáját szolgálva halt meg.
A kiállításon kiderül, hogy amerikai tartózkodása során megpróbálta meggyőzni a washingtoni kormányt arról, lépjen be a háborúba Franciaország oldalán. Felesége, Consuelo Suncín Sandoval Zecena igazi múzsájának számított, bár egyikük sem volt a hűség mintaképe. Szintén sokat megtudhatunk kedves barátjáról, Léon Werthről is, aki a gyarmatosítás és a militarizmus nagy ellenzőjének számított. Neki ajánlotta Saint-Exupéry A kis herceget.
A kiállításon azt is górcső alá veszik, hogy a rajzolás miért játszott olyan fontos szerepet az író életében. Ez voltaképpen a gyermekkorával való kapcsolatteremtés eszköze volt.
A kiállítás egy egész szobát szentel fénypontjának, A kis herceg eredeti kéziratának, amelyet a New York-i Morgan Library & Museumban őriznek. Ez valóságos szenzációnak számít Franciaországban, hiszen először mutatják be a Musée des Arts Décoratifs-ban. A páratlan értékű dokumentumot számos olyan, magángyűjteményekből származó kézirat egészíti ki, amelyet még soha nem mutattak be a nagyközönségnek.
