Mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedett a tavalyi évben, így a 2021-es bruttó átlagbér 438 800 forint volt, a nettó pedig 291 800 – közölte a KSH. Korábbi számításainknak megfelelően ez azt jelenti, hogy az országgyűlési képviselők fizetése márciustól több, mint havi 100 ezer forinttal nő; annyival, amennyit egy közmunkás az idei jelentős emelés után sem keres meg egy hónapban.
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint ugyanis az adott év március 1-jétől automatikusan a KSH által hivatalosan közzétett, előző évi nemzetgazdasági átlagbér havi összegének háromszorosára nő a képviselők alapilletménye. Ezt a Fidesz előterjesztésére, a kormánytöbbség voksaival szavazták meg maguknak a képviselők még 2018-ban.
Ennek értelmében tehát a jövő hónaptól az eddigi 1 millió 211 ezer forintról 1 millió 316 ezer forintra nő a képviselői alapilletmény. A frakcióvezetők a képviselői alapilletmény kétszeresét – vagyis az átlagbér hatszorosát – kapják, így esetükben az összeg bruttó 2 millió 633 ezer forintra rúg majd, azaz márciustól több, mint 200 ezer forintos béremelkedést zsebelhetnek be.
Számolhatnának persze ennél szerényebb adattal is a képviselők, hiszen létezik másik átlagbér is, amely ennél alacsonyabb összegeket mutat. A fent említett bruttó átlagkereseti adatoknál a KSH csak a legalább 5 fős vállalkozásoknál, napi 8 órában dolgozó alkalmazottak fizetését veszi alapul. Ilyen formában mindössze 2,8 millió ember dolgozott a tavalyi évben, miközben a foglalkoztatottak száma a hivatalos statisztika szerint immár 4,7 millióra rúg. A teljes munkáltatói kört vizsgálva valamivel többen, 3,1 millióan dolgoznak teljes állásban alkalmazottként. A KSH táblázataiban e bővebb körről is szerepel átlagbéradat, amiből látható, hogy a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb fizetésekért dolgoznak, hiszen ezeket a munkavállalókat is figyelembe véve kisebb majdnem 13 ezer forinttal alacsonyabb, 426 ezer forintos bruttó átlagbér jön ki a tavalyi évre (és ebben még mindig nincsenek benne a járványhelyzet miatt részmunkaidőre sorolt munkavállalók, akik értelemszerűen még alacsonyabb fizetést kapnak).
Ha tehát ez lenne a „hivatalos” átlagbér, akkor a képviselők 1 millió 278 ezer forintot kapnának márciustól, vagyis csak 67 ezer forinttal nőne alapilletményük. A hivatalos átlagkereset azonban a KSH korábbi közlése szerint az a magasabb összeg, amit az 5 fősnél nagyobb cégekre vonatkozóan számolnak, a többi csak kiegészítés.
A KSH frissített táblázataiból az is kiderült, hogy a mediánbér az 5 fősnél nagyobb cégeknél dolgozók esetében 350 ezer, az összes teljes munkaidős alkalmazott esetében pedig 335 ezer forint volt a tavalyi évben. A mediánbér a kereseteket növekvő sorrendbe állítva éppen középen elhelyezkedő összeget jelenti, vagyis a dolgozók fele annál kevesebbet, másik fele annál többet keres. A 335 ezer forintos bruttó mediánbér azt jelenti tehát, hogy a tavalyi évben a teljes munkaidős alkalmazottak fele - több, mint másfélmillió ember - nem kereste meg a bruttó 335 ezer forintot sem, miközben a hivatalos átlagbér 438 800 forint.
