Több mint húsz iskola és több száz tanár csatlakozott szerdán a múlt héten indult polgári engedetlenségi akciósorozathoz, amelyben a pedagógusok egynapos munkamegtagadással tiltakoznak a kormány alapjogokat korlátozó sztrájkrendelete ellen. A tiltakozásban részt vevő intézmények száma így már a hetvenhez közelít. Az újabb csatlakozók között van több „elitgimnázium” pedagógusa is: például az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban 43-an, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban 59-en nem vették fel a munkát február 23-án. Az Apáczai és a Radnóti mellett a Trefort Ágoston Gimnázium, a Bárczi Gusztáv Gyakorlóiskola, valamint a Fazekas Mihály Gimnázium tanárai és a velük szimpatizáló szülők szerda reggel demonstrációt is tartottak a budapesti Egyetem téren.
Több mint tíz tanár megtagadta a munkavégzést a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban is, ahol egykor Orbán Viktor miniszterelnök töltötte középiskolai éveit. Csatlakozott a megmozduláshoz egy egyházi iskola is: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tizenkét oktatója kezdett polgári engedetlenségbe. A győri Révai Miklós Gimnáziumban 22 pedagógus döntött a tiltakozás radikálisabb formája mellett, egyikük, Somogyi László a Népszavának úgy nyilatkozott: a január végi kétórás figyelmeztető sztrájkban nem vettek részt, ellenben egy akár több napos munkabeszüntetéshez csatlakoznának. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete március 16-ára hirdetett határozatlan idejű sztrájkot, a kormány most ezt próbálta ellehetetleníteni egy olyan rendelettel, amelyben előírták, hogy a tanároknak sztrájk közben is tanítaniuk kell.
– Várjuk, mit lép a kormány a megmozdulásokra. Szerintem kicsit elszámították magukat, nem hitték, hogy a pedagógusok képesek összefogni és országszerte megmozdulni – fogalmazott Somogyi László. A Révai igazgatója, Horváth Péter – aki a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is – lapunknak azt mondta, a kormányrendelet szerinte sem teszi lehetővé egy valódi sztrájk megszervezését, ezért elfogadja, hogy vannak, akik polgári engedetlenséggel tiltakoznak, de ő maga sem ezt, sem a sztrájkot nem támogatja. Annak ellenére sem, hogy a szakszervezetek bér- és munkaidőköveteléseit is jogosnak tartja.
– Szerintem ennek nem most van itt az ideje, jelen pillanatban ugyanis nem várható, hogy sikerül eredményeket elérni. Néhány héttel az országgyűlési választások előtt légüres tér van a döntéshozatalban, azon kívül, amit a kormány eddig megígért, nem gondolom, hogy lesz más – vélekedett Horváth Péter.
Másként látja Ercse Kriszta oktatáskutató, aki szerint a pedagógus szakszervezetek éppen időben tudtak összefogni és megegyezni egymással, elkezdték és folytatják a sztrájktárgyalásokat, amelyek – az érdekképviseletek rendszeres tájékoztatása nyomán – az egész társadalom előtt zajlanak. Így válik egyre nyilvánvalóbbá az is, hogy a kormányoldal nem partner, nem kompromisszumkész az oktatás problémáinak megoldásában.
– A pedagógusokat számos megaláztatás érte az elmúlt években, majd a pandémiás időszakot is szakmai, anyagi és tárgyi támogatás nélkül kellett végig csinálniuk, a digitális oktatás sokuknak komoly anyagi ráfordítással járt. Ilyen nehéz időszak után továbbra is azt látják, hogy a döntéshozók teljesen érdektelenek, érzéketlenek a problémáik iránt. A sztrájkjog korlátozása már csak olaj volt a tűzre – mondta Ercse Kriszta.
Az oktatáskutató szerint a kormány rosszul mérte fel a helyzetet, emellett kommunikációs szinten is súlyos hibákat követett el, például az érdekképviseletek és az őket támogató pedagógusok „gyurcsányozásával”. Hozzátette: még nem világos, milyen eredményei lehetnek a tiltakozó akcióknak, a kormány ugyanis már nem tudna presztízsveszteség nélkül engedményeket tenni. Viszont az is egyfajta eredmény, hogy egyre több pedagógus jön rá: csak összefogva, együtt lehetnek erősek. Ercse Kriszta úgy véli, a tiltakozások még hetekig kitarthatnak, a következő mérföldkő pedig a március 16-ára meghirdetett sztrájk lesz.
Elegük van, spontán tüntetést tartottak a tanárok BudapestenPolgári engedetlenségben részt vevő iskolák február 23-án
1. Eötvös József Gimnázium, Tata, 33 fő
2. Kőkúti Általános Iskola, Tata, 40 fő
3. Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár, 20 fő
4. Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár, 11 fő
5. Révai Miklós Gimnázium, Győr, 22 fő
6. Arany János Általános Iskola, Győr, 39 fő
7. Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, 35 fő
8. Ádám Jenő Általános Iskola, Szigetszentmiklós, 19 fő
9. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Dunaharaszti, 29 fő
10. Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest, 21 fő
11. Pasaréti Szabó Lőrinc Általános Iskola és Gimnázium, 31 fő
12. Szterényi József Technikum és Szakképző Iskola, Monor, 9 fő
13. Kispesti Károlyi Mihály Gimnázium, Budapest, 37 fő
14. Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom, 24 fő
15. Simándy József Általános Iskola, Kistarcsa, 27 fő
16. Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest, 12 fő
17. Madách Imre Gimnázium, Budapest, 28 fő
18. Jedlik Ányos Gimnázium, Budapest, 32 fő
19. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, Budapest, 43 fő
20. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, 59 fő
21. Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest, 19 fő
22. Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós, 29 fő
23. Nemeskócsag Általános Iskola, Pákozd, 17 fő
24. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest, 24 fő
25. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium, Budapest, 20 fő
26. II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest, 29 fő
27. Móra Ferenc Általános Iskola, Répcelak, 20 fő