Márki-Zay Péter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy az ellenzék békés rendszerváltást akar, mert helyre akarja állítani a demokráciát, a jogállamot, valamint a sajtószabadságot is, ám a Fidesz kész mindenfajta választási csalásra, álhírek, propaganda terjesztésére és sok minden másra is. A hetilapnak adott nyilatkozatban a politikus kifejtette: nem sok értelme van a fellebbezésnek április 3. után, még akkor sem, ha teljesen egyértelmű a visszaélés, mert ha nem a Fidesszel vagy, akkor gyakorlatilag lehetetlen nyerni a bíróságokon. A lap annyit tesz hozzá: kevesen gondolják, hogy a szavazás tisztességes lesz.
A politikus ugyanakkor kifejtette: az orbáni rendszert, pártállamot vagy választási törvényeket kívülről nem lehet megváltoztatni, de az ellenzéknek sincs hozzá ereje. Vagy elfogadja, vagy forradalmat indít. Vagyis nem lesz könnyű legyőzni a rezsimet, de az sem ígérkezik egyszerűnek, hogy utána egyben maradjon egy ilyen sokszínű szövetség. Ő azonban derűlátó.
Kitért arra, hogy a miniszterelnök gondot jelent a NATO számára, ám a koalíció jelentheti a megoldást, mert ha nyer, akkor új élet lesz Magyarországon. Megszűnnek a problémás tényezők a Nyugathoz fűződő viszonyban. Az ellenzéki siker egyben üzenet volna az orosz és kínai autokrata vezetésnek, hogy Budapest nem lesz hídfőállás számukra Európa szívében. A tudósítás megjegyzi, hogy Orbán múlt heti moszkvai látogatása, valamint az orosz követelések támogatása aggodalmat keltett a szövetségesek körében.
Márki-Zay felháborítónak tartja, hogy a kormányfő nem tiltakozott, amikor Putyin felvetette, hogy Magyarország lépjen ki a NATO-ból. Szerinte Orbán az orosz és kínai érdekeket képviseli, nem azt, amit a magyarok akarnak. Ukrajna NATO-nagykövete pedig kijelentette, hogy Budapest továbbra is akadályozza országa közeledését a katonai szervezethez.
Az ellenzék miniszterelnök jelöltje elfogadhatatlannak nevezte, hogy a köztévé és –rádió egyetlen egyszer nem adott neki alkalmat, hogy beszéljen a közönséghez. Mint mondta, nincs sajtószabadság. A London School of Economics úgy becsüli, hogy a magyar média 90 százaléka az állam, illetve Orbán partnereinek a kezében van.
Márki-Zay úgy látja, hogy a választást népszavazásnak kell tekinteni Orbánról, mert ha nem lehet megszabadulni tőle, akkor befellegzett a magyar jövőnek. Ám a hatalom nevetséges, időnként gyalázatos rágalomhadjáratot folytat, hazugságokkal és álhírekkel körítve. Az ellenoldal viszont a rengeteg Covid-halottra, a hatalmas inflációra, a grasszáló korrupcióra és arra kíván összpontosítani, hogy hányan, de hányan élnek a szegénységnek kitéve.
Az interjúalany szerint azonban leginkább Orbán személye mozgatja meg a választókat. A jelentés úgy fogalmaz, hogy a miniszterelnök a hívek szemében a hagyományos keresztény értékek első számú keresztes lovagja, az ellenfelek viszont azt mondják: autokrata trójai faló Európa szívében.
A finn elnök bejelentette, miután Putyin elismerte Kelet-Ukrajnában a két „népköztársaságot”, hogy országa felülvizsgálja az orosz közreműködéssel építendő új atomreaktor tervét, ideértve a biztonsági megfontolásokat. Pedig az engedélyezési eljárás már csaknem teljesen lezárult. A munkálatok jövőre indulnának, a program előirányzott költsége 7,5 milliárd euró, Moszkva részéről a fővállalkozó a Roszatom.
A létesítmény 2029-ben kezdené meg működést és a finn áramszükséglet tizedét fedezné. Ám a gazdasági tárca már jelezte, hogy biztonsági szempontból újraértékelik az elgondolást. Csehország már túl van egy ilyen ellenőrzésen, a következmény az lett, hogy sem orosz, sem kínai cég nem pályázhat az új nukleáris erőmű kiírásánál. Ilyen ügyben immár Románia és Bulgária sem az oroszokkal, hanem az amerikai Westinghouse-szal tárgyal. A tengerentúli cég már az ukránokkal is megállapodott az orosz gyártmányú blokkok felújításáról, de új reaktorokról is szó van. A vállalat ezen felül szándéknyilatkozatot írt alá lengyel partnereivel is hat reaktor építéséről. Washington hitelt adna a projekthez.
Ugyanakkor Magyarországon folyamatban van Paks bővítése. Törökországban hasonló munkán dolgoznak az oroszok, a szlovákiai Mohovcében pedig a jövő hónapban áll szolgálatban a 3. orosz blokk.
Magyarország és Horvátország akadályozza a szankciókat a boszniai szerbek vezére ellen, mert mindkettő támogatja Dodik politikai céljait, miközben az a köztársaság szétszakításán ügyködik. Ennél fogva a szerb nacionalisták állandósítják a válságot, mellesleg központjukban, Banja Lukán plakátokon biztosítják a kelet-ukrajnai szakadárokat: velük vannak. Az országban sokan attól félnek, hogy Putyin elismeri a Republika Srpska függetlenségét is, merthogy a két konfliktus kétségtelenül egybekapcsolódik, miután a NATO és más nyugati szervezetek két válságot nehezebben tudnak megoldani, mint egyet.
Ám az EU aligha tud bármit is tenni a szerb tagköztársaság ellen, mert a magyar és a horvát kormány keresztbe fekszik. Budapest és Zágráb ragaszkodik ahhoz, hogy a döntést egyhangúan hozzák meg a jövő hónap végén. Mert különben a minősített többség is elengedő volna. Orbán egyébként is segíti a völkisch nacionalistákat Délkelet-Európában. Főként pedig Dodikot, akinek a múlt év végén 100 millió eurós hitelt ígért.
De a szerb politikus mögé beáll a magyar bővítési biztos is. Diplomaták szerint Várhelyi Olivér három napja, az EU-tanácsülésen kifejezetten megértést tanúsított az iránt, hogy Dodik kétségbe vonja a Daytoni békeegyezményt. Márpedig ez a felfogás ellentétes az unió 20 éve vallott álláspontjával. A magyar megbékítési politika egyébként ütközik azzal is, amit Németország képvisel.
Az unió ugyan még nem jelölte meg, mikor kezdődik a vizsgálat a Pegasus-ügyben, de a jelek szerint immár bármikor, miután kemény vita van arról, hogy a két érintett, Magyarország és Lengyelország mennyire tesz eleget a jogállami elveknek. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője azt mondja, hogy a kémprogram az egész választást veszélyezteti. Márpedig a tét hatalmas, mert hiába ármánykodik minden lehetséges módon Orbán Viktor, valós esély van a leváltására.
A politikus megjegyezte: újságírók, egyetemisták, ügyvédek, ellenzéki vezetők telefonját figyelték meg, ezért utána kell járni a történteknek. A miniszterelnököt meg kell hallgatni az Európai Parlamentben. Mert meg kell akadályozni, hogy még jobban szétverje a jogállamot.
