NATO-tagállamok érzik fenyegetve magukat, kezdeményezték a 4. cikkely aktiválását

Románia és Lengyelország kiemelt aggodalma nem alaptalan, hiszen e két országban található az Oroszország által évek óta kifogásolt amerikai rakétavédelmi pajzs.

Románia, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia kezdeményezte a NATO 4. cikkelyének aktiválását . Ez a tagállamok közötti egyeztetési mechanizmus élesbe állítását jelenti, abban az esetben, ha egy NATO tagállam úgy értékeli, hogy területi integritását, biztonságát vagy politikai függetlenségét veszély fenyegeti.

Románia és Lengyelország kiemelt aggodalma nem alaptalan, hiszen e két országban található az Oroszország által évek óta kifogásolt amerikai/NATO rakétavédelmi pajzs, Oroszország azon kérése, hogy a kelet-európai NATO infrastruktúrát építsék le az 1997 előtti szintre, elsősorban ezekre a rakétavédelmi pajzsokra vonatkozik. Ugyanakkor e két államba érkeztek nagyobb számban amerikai katonák az utóbbi hetekben.

Romániában jelenleg is ülésezik a legfelsőbb védelmi tnács az Ukrajna elleni hajnali orosz invázió nyomán kialakult nemzetközi helyzet miatt. A bukaresti védelmi minisztérium ugyanakkor közölte, hogy aktiválták a katonai vezérlő egységeket.

A román határtól, Máramarostól mintegy 150 kilométerre fekvő Ivano-Frankivszk melletti ukrán katonai támaszpontot. A román légtérbe sajtóhírek szerint már két ukrán harci gép is betévedt, amelyeket a román légierő kísért biztonságban a földre. A kolozsvári légiparancsnokság egyelőre egy ukrán Szuhoj 27-es leszállítását erősítette meg a bacau-i reptéren.

Az északkelet-romániai Suceava megye prefektusa közölte, hajnal óta már több száz ukrán állampolgár menekült át Romániába, ők egyelőre barátoknál, rokonoknál találtak menedéket. Bár nem pontosították, minden bizonnyal ukrajnai románokról van szó, Ukrajnában ugyanis az orosz után a román a második legnagyobb kisebbség, mintegy 500 fős, beleértve a moldovaiakként nyilvántartottokat is.