,,Az ember okozta klímaváltozás súlyos és egyre tornyosuló fenyegetést jelent jólétünkre és a bolygó egészségére. A ma cselekedetei határozzák meg, hogy fognak alkalmazkodni hozzá az emberek és hogyan válaszol rá a természet. (…) Azonnali és sokkal ambiciózusabb tettekre van szükség: a félmegoldások már nem elegendők” - olvasható többek között az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének IPPC, hatodik, február 28-án bemutatott legújabb jelentésében.
A 67 ország 270 szerzője által jegyzett többszáz oldalas dokumentum megállapításait Ürge-Vorsatz Diána, éghajlatkutató, a CEU professzora, az IPCC harmadik munkacsoportjának alelnöke segített összegezni egy online előadásban. Az éghajlatváltozás veszélyezteti a Földet, a természetet, az emberek egészségét, bármilyen kis késlekedés bezárhatja azt a kis rést a cselekvés időablakán, ami még nyitva van. Már most is milliárdok életét veszélyezteti a városokban, ahol a világ lakosságának több, mint a fele él. A hatások az infrastrukturális szolgáltatásokon keresztül - mint a vízellátás, a közlekedés biztosítása, energiaszolgáltatás - felerősödnek, és az ott élőket sokkal jobban érintik. A világ egyes területein azonban más és más a probléma: Európában a legfőbb károkat a hőhullámok okozzák, Afrikában a szárazságok, a Csendes-óceáni szigeteken az áradások. A hőhullámok miatti nagyszámú halálozások sajnos nem igazán keltik fel a sajtó, a nagyközönség figyelmét, ellentétben egy-egy nagy vihar okozta károkkal. A különböző szélsőséges időjárási jelenségek legtöbbször együtt, egymást felerősítve hatnak. Példa lehet erre egy hőhullám, amihez aszály is kapcsolódhat, a mezőgazdaságból élőket ez különösen érinti: miközben az élelmiszerárak emelkednek, az ott dolgozók jövedelme csökken. Plusz csapás lehet a kártevők, kórokozók megjelenése, a hőmérséklet változás következtében. Durvábbak lehetnek a társadalmi hatások. A háborúk egy, az éghajlatváltozás miatt amúgy is nehéz helyzetbe került területen sokkal súlyosabb helyzeteket teremthetnek.
A városok részévé kell tenni a természetet, még ha sokan attól félnek, hogy ezzel együtt megjelennek a kórokozók is, de ahogyan az ember sem tud létezni a baktériumflórája nélkül, ugyanúgy a városok sem lehetnek sterilek.
Közép-Európa a különösen kitett területek közé tartozik, 1,5 fokos melegedés esetén már az őshonos fajok fele sem tud megélni, három foknál a száz százaléknak el kell hagynia a területét, és 1,5 fok és 3 fok között a kihalás kockázata már tízszeresére növekszik. A természet megóvását nem lehet megúszni, legyen erre példa a rovarok szerepe a beporzásban. A leghamarabb jelentkező, legnagyobb problémák az élelmiszerbiztonság, a tiszta vízzel való ellátottság, az egészségügy területén jelentkeznek majd.
Az IPCC „izzó parázs” diagramjai azt mutatják, 2040-ig szinte biztos, hogy elérjük az 1,5 fok emelkedést, de a nagy kérdés, megállunk-e ott. Az elemzések szerint sokkal kisebb éghajlatváltozás sokkal nagyobb hatással jár, mint azt eddig gondoltuk. Két fok emelkedés után gyakorlatilag vége lesz a korallzátonyoknak, miközben globálisan egymilliárd ember megélhetése függ ezektől, ugyanis az óceánok ökoszisztémájának egynegyede alapszik rajtuk. Az is kiderül a grafikonokból, a mediterrán területeken hogyan függ össze a hőmérséklet emelkedés és az emberek vizhez való hozzájutása. 3 fokos emelkedésnél az emberek életében és a gazdasági életben okozott károk megduplázódnak, sok hatáshoz 3 foknál már nem lehet alkalmazkodni: ilyenek a hőhullámok, mezőgazdasági szárazság, vízhiány, áradások. Az áradások azonban már 2 fok emelkedés esetén is visszafordíthatatlan károkat tudnak okozni, gondoljunk csak Velencére. Végeredményben 3 fok alatt még lehet alkalmazkodni, de ennyi felett már nőnek a nehézségnek, Európa déli részén, az év háromnegyed részében gyakorlatilag csak légkondicionált helyeken lesz elviselhető az élet. Növekedni fog az erdőtüzek száma, ami azt is nehezíti, hogy a fás területek a szenet elnyeljék. A mezőgazdaság is sérülékeny lesz, ez Magyarországot komolyan érinti, 3 foknál a kukorica termésátlaga felére csökken. Az öntözéssel mérsékelni lehet a mezőgazdasági károkat, azonban a vízkészletek kimerülnek. Magyarország éghajlatilag a mediterrániumhoz fog csatlakozni, 3 foknál egy hónappal hosszabb lesz az az időszak, amikor 30 fok felett lesz a hőmérséklet.
Dél-Európában két foknál a már népesség egyharmada lesz kitéve a vízhiánynak, három foknál a vízellátáshoz való alkalmazkodás határait már el fogjuk érni. Dél-Európa nagy része lakhatatlan lesz, vagy a gazdasága nem tud alkalmazkodni a meleghez. További kulcskockázatot jelentenek az áradások, bár minket ez nem kifejezetten érint, noha a folyók árhullámai okozhatnak gondot. 3 foknál az egy nap alatt lezúduló csapadék mennyisége fog jelentősen megnőni, ami az áradások kiváltója.
A biológiai sokféleség csökkenése miatt az egyre jobban terjedő rovarkártevők tesznek tönkre erdőket, jelenleg már a lucfenyő-állományt pusztítják. 3 fok már a rovarokra is hatással lesz, egyre nagyobb számban tűnnek el a fajok, amelyek pedig túlélnek, épp azok, amelyek teljesen haszontalanok, például a poloskák. A hőstressz az egyik legsúlyosabb következménye a globális felmelegedésnek Európában, ez ellen csak a zöld infrastruktúrával lehet felkészülni. De csak a terjedelmes lombozatú zöld fák segíthetnek: akár 30 fok különbség is lehet Budapesten egy park és a közvetlenül mellette lévő aszfaltozott terület között.
