- Orosz kezek a gázcsapokon

Tegnap a Jamal nevű, Lengyelországon keresztül vezető orosz-német gázvezetéken a szokásos ötödére rúgó szállítási szándékot jeleztek az oroszok, illetve néhány, nyugat-európai célú, lng-nek nevezett, cseppfolyósított földgázt szállító orosz tankerhajó is visszafordult. Ennek hatásaként az irányadó, ttf-nek nevezett holland tőzsdén délelőtt 10-re újabb történelmi csúcsra, megawattóránként 193 euró fölé ugrott a gázár, ami egyetlen nap alatt 60 százalékos drágulás. Ezután az árfolyam a korábban szintén soha nem látott, 160 euró körüli szinten "nyugodott meg". Hírek szerint az orosz tankerhajók az uniós szankciós politika miatt érezték okafogyottnak útjukat, ám brit illetékesek jelezték, hogy ennek ellenére lehetőséget látnak a szállítások fenntartására.

Orosz blöffnek tartja a gáz- és olajszállítmányok visszafogását Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Egyszerűen ugyanis Oroszorágnak fizikailag nincs lehetősége hosszú távon letárolni a készleteket. A szénhidrogén-kutak pedig folyamatosan termelnek, mégpedig úgy, hogy többségük leállítása visszafordíthatatlan. Mindazonáltal Európa is kétségkívül megsínylené az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozások ellenintézkedéseit. Ugyanakkor Pletser Tamás meggyőződése, hogy ha nehezen is, de a kontinens kibírná orosz gáz nélkül. Elvégre a fűtőanyag 60 százaléka ma is egyéb térségekből, így Norvégiából, Algériából, vagy a világ más gázkitermelőitől, lng formájában, hajón érkezik. Az lng-szállítmányok fokozása mellett fel lehetne futtatni a holland kitermelést is. A sikeres ellenállás előfeltétele lenne az európai államok közötti szolidaritás, amennyiben saját gáztartalékukból kisegítik a hiányban szenvedőket. Mindemellett, orosz gázszállítások nélkül szükség lenne ipari, vagy akár lakossági fogyasztási korlátozásokra is. Ez a háztartások esetében nem a gázellátás megszüntetését, csak csökkentését jelentené. Emellett újra lehetne indítani a leállított német atomerőműveket, illetve a kontinens szénerőműveit, a gázerőművek pedig átállhatnának pakurára. Az Oroszország és az EU közti gazdasági hidegháborút mindkét fél rendkívüli mértékben megsínylené, de az oroszok jobban - foglalta össze álláspontját az Erste szakértője.

Tegnap az európai események hatására az irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára is nyolc éves csúcsára, 116 dollárig emelkedett, ami két nap alatt mintegy 16 százalékos drágulás. Később az ár 110 dollárra csökkent, de a nap végén újabb emelkedés vette kezdetét. Pletser Tamás szerint enyhülést hozhat a piacon az Irán elleni kereskedelmi korlátozások feloldása. Az elemző számításai szerint, 480 forintos árkorlát nélkül a benzin és a gázolaj literenkénti ára már jelentősen meghaladná a 600 forintot is. Más elemzők szerint az olajárra komoly hatást gyakorló Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) érdemben egyelőre nem kíván a drágulásnak gátat vetni.

Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek fizessék meg a szomszédban dúló háború árát, ezért különösen megdöbbentőek a baloldali politikusok hazánk biztonságos energiaellátását veszélybe sodró nyilatkozatai - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése szerint a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság budapesti ülését követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A tárcavezető felelőtlennek nevezte azokat a szereplőket, akik a gázszállítások és a paksi bővítés leállítását kezdeményezték. (A félreértések elkerülése végett megjegyzendő: az orosz gázszállítások azonnali leállítását követelő, "baloldali" indítvány nem ismert. Ellenben éppenséggel az oroszok csökkentik európai gázszállításaikat, amit viszont Szijjártó nem bírált.) A külgazdasági és külügyminiszter szerint ezzel veszélybe sodornák hazánk biztonságának egyik legfontosabb alappillérét, a biztonságos energiaellátást. "Szeretném világossá tenni, hogy ha nem jön földgáz Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, akkor nem fog működni az ipar és akkor nem lesznek munkahelyek. Ha nem épül atomerőmű Magyarországon, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, akkor brutális energiaáremelkedés következik" - figyelmeztetett.

A Paks 2-es fejlesztés és a rezsicsökkentés összefüggései kapcsán Pletser Tamás úgy fogalmazott, hogy léteznek ettől eltérő közgazdasági számítások is. Eszerint az atomerőművek építése egyre drágább, így valószínűleg épp a nukleáris bővítés miatt kellene emelni a rezsit. Baloldali politikusok ugyanakkor a Paks 2-es fejlesztés előkészületeinek leállítása mellett, hosszú távon a gázellátást kiváltása érdekében kétségkívül indítványozták az energiahatékonyság és a megújulóenergia-hasznosítás fejlesztését. (A kisebb-nagyobb megvalósítási bukkanók ellenére hasonló célokat az Orbán-kabinet is megfogalmazott.) Továbbra is rejtély ugyanakkor, hogy a kormány miként tartja összeegyeztethetőnek az orosz cégek - így a Paks 2-es beruházás mögött lévő, állami Roszatom - elleni uniós intézkedések, illetve a nukleáris bővítés fenntartása melletti, egyidejű, határozott kiállást.