;

Oroszország;Ukrajna;

- Lövések a Krescsatikon

Múlt csütörtök reggel robbanás zaja riasztotta fel a kijevieket. „... a dörgésétől sorban bedőltek a pecserszki házak ablakai, és a föld megingott a talpak alatt. Hamarosan megtudták, honnan jött a robaj. A Városon túl, a Kopár-hegy tájáról, közvetlenül a Dnyeper partjáról, ahol hatalmas lövedék- és lőszerraktárak voltak.” Nem a 2022. február 24-i hajnalról van itt szó, hanem a több mint száz éve kitört polgárháborúról. Ezeket a rettegéssel teli napokat, hónapokat, éveket írta meg Mihail Bulgakov Fehér Gárda című regényében. (Grigássy Éva fordítása, Európa Kiadó, 1977, 95. oldal)

Ahogy Bulgakov és családja (a regényben: Turbinék) orientációvesztetten bolyong hirtelen idegenné vált szülővárosában, úgy állnak most sorban pénzért az automaták, benzinért a kutak előtt. Ha sorra kerülnek, akkor is csak kevés pénzt vehetnek fel, hiszen a bankok korlátozták a pénzfelvételt, a kutak pedig a tankolást. Annyi pedig biztosan nem fér el a tankban, hogy Kijevtől eljussanak egy biztonságos országba, elsősorban Lengyelországba. Az ntv német adó a nap 24 órájában sugároz híreket, helyszíni tudósításokat. A helyiek többsége nem külföldre igyekszik, mondják a német riportereknek, csak ide a környékre, a dácsára, vagy rokonokhoz, falura. A nagyvárosok vannak a legnagyobb veszélyben. Harkivet körülvette az orosz haderő, Kijevben is lőnek. A város elegáns főutcája, a Krescsatik péntek reggelre üres lett, mint egy szellemváros sugárútja.

A magyar kormánymédia nem sokat segít a tájékozódásban. Az utóbbi hetekben az Oroszország-Ukrajna konfliktus ügyében a kormánypárti médiában legtöbbször azt a Halkó Petra századvéges „vezető elemzőt” szólaltatták meg, akinek hivatalos életrajza szerint mindössze alapfokú (A2) nyelvvizsgája van oroszból. „Elemzései” ennek megfelelő mélységűek, egyértelműen a Druzsba (barátság) díjjal kitüntetett Szijjártó Péter és Orbán oroszbarát politikáját szolgálták, a konfliktust a kabuli vereséget ellensúlyozni kívánó amerikai külpolitika kitalációjának minősítve.

Az oroszországi helyzetet csak a 2014-es majdani forradalom ismeretében érthetjük meg. A demokratikus erők akkor zavarták el az oroszbarát és mélységesen korrupt Janukovicsot. 2014-ben Kijev polgármesterének választották a forradalom egyik vezéralakját, az évekig Németországban élő nehézsúlyú ökölvívót, Vitalij Klicskót. A forradalom következtében lehetett 2019-ben Ukrajna államfője a politikától távoli területről érkező Volodimir Zelenszkij. Az, hogy Ukrajnában, egy történelmileg meggyökeresedett antiszemitizmussal, pogromokkal terhelt múltú országban egy zsidó embert választottak meg államfőnek, önmagában is sokat mond az ország lakóinak demokratizálódásáról.

Az oroszországi közvélemény megosztott Ukrajna megtámadásának megítélésében. Sokan elhiszik azt a kormánypárti hazugságot, hogy a mai Ukrajna "náci", "fasiszta", és tömegesen gyilkolják a keleti tartományok – a Donyec-medence, a Luhanszki terület – orosz lakosságát. A putyini propaganda szerint ennek a genocídiumnak a megszüntetésére vonultak be Ukrajnába, persze nemcsak a szerintük fenyegetett keleti, hanem a nyugati részbe is.

Az orosz kormánypárti média soha nem riadt vissza a teljesen megalapozatlan hazugságoktól, hogy felheccelje a tömegeket. "A Pervij Kanal 2014. július 12-én közölt egy felzaklató – és teljes egészében kitalált – történetet egy hároméves kisfiúról, akit ukrán katonák keresztre feszítettek Szlovjanszkban Bizonyítékot nem mutattak be. Amikor az adó főszerkesztőjét, Alekszej Volint szembesítették a hazugsággal, cinikusan közölte, csak a nézettség számít." (Timothy Snyder: A szabadság felszámolása. Ford. L'Homme Ilona. 21. Század Könyvkiadó, 2019. 233.)

Most ezt a hazugságot melegítették fel, ezt olvashatjuk a magyarországi kormányközeli média legszélsőségesebb oldalain is. Sok orosz hitelt ad nekik, de jelentős tömegek vonulnak az utcára tüntetni Putyin politikája ellen.

Volodimir Zelenszkijt az orosz sajtó folyamatosan rágalmazza. Azt terjesztették róla legutóbb, hogy kifosztotta az államkincstárt és nyugatra menekült. Ennek cáfolatául február 26-án, szombaton reggel Zelenszkij megjelent a Kimérás Ház, Kijev egyik legszebb műemléke előtt, és bejelentette, hogy marad az országban és harcol tovább.

Súlyos a helyzet Ukrajnában, sőt Közép-Kelet-Európában. Vigyázzunk magunkra és a szomszédainkra.