A második orosz-ukrán találkozón sikerült megállapodni a humanitárius folyosókról és arról, hogy lesz harmadik forduló is. Előtte csütörtökön Vlagyimir Putyin azt mondta Emmanuel Macronnak, hogy bármi is történjen, Oroszország mindenképpen el fogja érni célját Ukrajnában és ha Kijev húzza az időt, akkor újabb követelésekkel kell majd szembenéznie. A másfél órára nyúlt telefonbeszélgetést az orosz elnök kezdeményezte, a francia államfő pedig azt a következtetést vonta le belőle, hogy még csak most jön a legrosszabb, Oroszország teljesen az ellenőrzése alá akarja vonni Ukrajnát. Macron a maga részéről elmondta Putyinnak, hogy komoly hibát követ el, tévképzetei vannak, amiért Oroszország drágán fog megfizetni, a nemzetközi szankcióktól meggyengül és hosszú időre elszigetelődik.
A hadszíntér mellett még egy dimenzióban zajlik a csata, az ukrán elnök a nemzetközi, az orosz a hazai közvéleményt igyekszik a maga oldalára állítani. Volodimir Zelenszkij Kijevben sajtóértekezletet tartott, amelyen azt mondta, vége a világnak, ha Oroszország győz a háborúban, mert Putyin nem állna meg és sorban jönne a többi háború Grúziában, Moldovában, a Baltikumban, Lengyelországban, „egészen a berlini falig”. Aligha véletlen, hogy Ukrajna és Grúzia után tegnap Moldova is hivatalosan kérte felvételét az Európai Unióba.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy hajlandó személyesen találkozni Putyinnal. Az ukrán elnök a sajtó előtt megismételte kérését, hogy a NATO vezessen be repülési tilalmat Ukrajna felett – ami azonban közvetlen orosz-amerikai összeütközést jelentene, ezért Washington és a NATO ismételten elvetette. A másik, a megszólaló ukránok által gyakran emlegetett lehetőség az izraeli Vaskupola vagy ahhoz hasonló rakéta- és légelhárító rendszer telepítése lenne, ám ez hosszabb időt venne igénybe és nem világos, hogy a háborús viszonyok között egyáltalán lehetséges-e. Lettország bejelentette, engedélyezi állampolgárainak, hogy csatlakozzanak az ukrán oldalon szerveződő „nemzetközi légióhoz”. Egyelőre nincs róla hír, hogy holt tart az alakulat felállítása és eddig hányan érkeztek külföldről.
Az oroszok lövik Európa legnagyobb atomerőművét, Macron szerint Putyin saját magának is hazudik – Percről percreVlagyimir Putyin televíziós beszédben biztosította hazája polgárait, hogy a „speciális hadművelet” a terveknek megfelelően halad, a célokat az előre kitűzött időre érik el. Szerinte az orosz katonák a Donyec-medence lakóinak békés életéért harcolnak. Az elesettek családjának 65 ezer, a sebesültekének 40 ezer dollárnak megfelelő segítséget ígért. Az orosz elnök mintha párhuzamos világban élne, s nem akarja felfogni a valóságot. Tegnap a nemzetbiztonsági tanács előtt azt közölte, „az orosz és az ukrán egy nép”.
Eközben a világhálón közben olyan felvételek terjednek, amelyeken orosz katonák panaszkodnak, mert nem mondták meg nekik előre, hogy háborúba mennek és az ellátásukról sem gondoskodnak.
Nyugati hírszerzési adatok szerint egyes orosz egységeknél nagyon alacsony a harci morál. A Shadowbreak nevű, elektronikai hírszerzéssel foglalkozó brit honlap szerint az orosz katonák a telefonjukon vagy a rádiójukon nyíltan beszélnek a nehézségekről és sokat panaszkodnak, sokan azt mondják, nem akarnak harcolni. Az ukránok sorra mutatják be a fogságba esett fiatal orosz katonákat, ahogy az anyjukkal beszélnek telefonon. Kijevben azt ígérik, hogy mindenkit elengednek, akiért eljön az anyja. Orosz részről egyelőre nem mutattak ukrán hadifoglyokat, pedig biztosan vannak. Az Oroszországban terjedő pletyka szerint a Kreml fontolóra vette az általános mozgósítást, de a várható társadalmi ellenállás miatt egyelőre nem lép. Csütörtökön a háború befejezését kérő üzenetet közölt a második legnagyobb orosz olajipari cég, a Lukoil honlapja, ami szintén arra utal, hogy Putyinnak komoly gondjai vannak a háború „eladásával”.
A hadszíntéren lassú, de biztos orosz előrenyomulás látszik. Első nagyobb városként orosz kézre került a déli Herszon, ezzel a Krím felől támadó harckocsik átjutottak a Dnyeperen és megnyílt előttük az út nyugatra, Odessza és északra, Kijev felé. Súlyos harcok folynak Harkivnál, az oroszok bekerítették az Azovi-tenger partján lévő Mariupolt és Csernihivet is rakétatalálatok rázták meg. Az első napok villámháborús terveinek kudarca láttán az orosz hadvezetés taktikát vált és tömegesen vet be rakéta- és ágyús tüzérséget, aminek óhatatlanul vannak polgári áldozatai.
Már több mint kétezer civil halottjáról tudni a háborúnak, a csernyihivi bombázásnak 33 halálos áldozata van a bombázásoknak. Az orosz csapatok Európa legnagyobb atomerőművét próbálják meg bevenni: a zaporizzsjai létesítményt az emberek saját testükkel védik.
Nyugati katonai szakértők némileg meglepődve állapítják meg, hogy az orosz hadsereg teljesítménye elmarad a várakozástól, fegyverei egyáltalán nem olyan modernek,
mint amilyennek Putyin az elmúlt években beállította. A háború első hetében ráadásul elhasználták a rendelkezésre álló cirkáló és egyéb rakéták mintegy felét, s ezeknek a támadásoknak az intenzitását nem tudják tartósan fenntartani. Az orosz légifölény sem abszolút, az ukránoknak még mindig vannak bevethető vadászgépeik, ami részben a külföldről érkező alkatrész- és levegő-levegő rakéta utánpótlásnak köszönhető. Az is váratlan, hogy még mindig működik a radarok és a légelhárítás egy része – Kijev fölött például manőverező repülőgépeket is sikerült lelőni.
Ukrajna szerint a polgári célpontok elleni támadások háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek számítanak. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ezen kívül a tiltottnak számító fegyverek, így a kazettás bombák bevetését is vizsgálja. Az eljárás mindkét oldalra kiterjed. Közben egyre több beszámoló szól arról, hogy a vonaton menekülők esetében ukrán határőrök gyakran rasszista megkülönböztetést alkalmaznak az afrikai származású diákokkal szemben.
A Reuters beszámolt arról, hogy Francia- és Németországban a hatóságok lefoglaltak több nagy jachtot, amelyek tulajdonosai a szankciók alá eső orosz oligarchák. Legalább öt másik jacht a Maldív-szigetekre menekült.
