A Magyarországra menekültek tipikusan a belső-ukrajnai területről jönnek, de vannak persze kárpátaljaiak is – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában. Számos országból érkeznek menekültek, az érintett harmadik országokkal azonban megállapodást kötött, hogy hazájukba fognak visszatérni, ebben nyújt segítséget a kormány - közölte.
Vannak nemzetbiztonsági teendőink és vannak humanitárius teendőink – fogalmazott a kormányfő. Az ideérkezők Orbán Viktor állítása szerint úgy 70-80 százaléka tovább megy. A harmadik országbelieket „hazareptetik”, vannak azok, akiknek nincs hova menniük, nekik szállást, étkezést kell adni. Sokan vannak, akik nincsenek beoltva, őket be kell oltani a koronavírus ellen – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő megköszönte az önkéntesek, egyházak, egyéb civil szervezetek munkáját. Az ide érkezőknek a magyar állampolgárokhoz hasonlóan három hónapig tudnak munkanélküli segélyt adni, három hónap után nekik is dolgozniuk kell, vagy közmunkára kell menni, már amennyiben itt maradnak.
Ha beszélni kell, Brüsszelre mindig lehet számítani, ha cselekedni, akkor pedig a nemzetállamokra. Nem kell várni senkire a cselekvést illetően, különösen nem rájuk – mondta.
Ha érkezik támogatás, azt megköszönik, de nem várnak ilyesmit.
Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy tárgyalásos úton rendeződjön Ukrajna helyzete - közölte. Ha ezeket nem sikerül rendezni, mi leszünk a következő kárvallottja a háborúnak, mint szomszédos ország. "Nem véletlenül volt Magyarország hosszú ideje békepárti" - állította. Hozzátette azonban, hogy ezen probléma megoldásához Magyarország kicsi, ez a nagyhatalmak dolga. Ugyanakkor V4-es közös menekültpolitikát szorgalmazott, szerinte ez hatékonyabb lesz, mintha "Brüsszelre várnánk".
A német haderőfejlesztést nagy jelentőségűnek nevezte, ez szerinte újrakörvonalazza majd Európa jövőjét. Németország újra felfegyverzése korábban el volt tiltva Németország második világháborús szerepe miatt - emlékeztetett. Ami a magyar haderőfejlesztést illeti, "gyenge ember nem kap békét" - jelentette ki. Az erő saját erőből és a szövetségesek erejéből jöhet, saját erő nélkül azonban nincs szövetséges sem.
Aki azt állítja, hogy önmagában a NATO majd megvéd minket, az téved, hiszen csak akkor véd meg, ha mi is megvédjük magunkat
- szögezte le, gyaníthatóan utalva Márki-Zay Péter korábbi, erősen NATO-párti nyilatkozataira, amikor is arról beszélt, hogy csak a NATO védheti meg Magyarországot. A magyar haderőfejlesztést szerinte ellenzéki össztűzben kezdték el. "Betonszilárdságú biztonságunk van" - állapította meg Orbán Viktor, bár hozzátette, baj akkor lesz, ha belesodródunk egy háborúba.
A miniszterelnök mindenkinek "stratégiai nyugalmat" tanácsolt. Nehéz helyzetben vagyunk, ezért a háború minden eshetőségét át kell gondolni. Zaklatott helyzetben könnyű hibázni. Kellő megfontolás nélküli döntést meghozni nem lehet - közölte. Orbán Viktor úgy látja, hogy az ellenzék a háború pártján áll, hiszen amit mondanak, az belesodor a háborúba. Háborút küldeni, fegyvert küldeni azt jelenti, hogy belesodródunk a háborúba. Ha Magyarországon, így Kárpátalján keresztül visznek fegyvereket az országba, az veszélyeztetett övezetté teszi ezt a régiót is. Most nem amerikai, francia és német szemmel kell nézni ezt a konfliktust - mondta.
Orbán Viktort állítása szerint szíven ütötte a kijelentés (itt ismét Márki-Zay Péter egy kijelentésére gondolt - a szerk.), miszerint a kárpátaljai magyarok oroszbarátok. Ez egy háborús időben tett feljelentés a kárpátaljai magyarok ellen - közölte. A magyaroknak Kárpátalján mindig is voltak problémáik, azt is tudjuk, hogy mindig is voltak ukrán csoportok, akik gyanakvóan néznek rájuk, ezért az ezzel kapcsolatos kijelentések közvetlen veszélyt jelentenek a kárpátaljai magyarok számára. Ha az országot belevisszük egy háborúba, akkor a választási kampányban leromboljuk az ország nagy-nehezen kialakított pozícióit. A választási kampány alatt ha háború van, sosem a kampány szerint szabad elsődlegesen értékelni - tette hozzá.
Vannak közvetlen veszélyek és középtávú veszélyek. A szankciókról mindig is megvolt a véleményük, de háborúban az egység a legfontosabb, ezért nem akadékoskodtak. A szankciók azonban kétélű fegyverek, ezért a kormánynak azon kell dolgoznia, hogy a szankciók miatt közvetlenül beeső károkat tudják enyhíteni. A közvetlen nehézség a Sberbank összeomlása, cégeknek és embereknek tűntek el pénzeik - mondta a kormányfő. A pénz egy nagy részét nem fogják visszakapni a cégek, de ezek a magyar gazdaságnak is fájnak, az a pénz amit ott most elment, az hiányozni fog a magyar gazdaságból.
Figyelni kell arra is, hogy a szankciók miatt masszív energiaáremelkedés jöhet Európában - közölte. Európa egyébként is magas inflációval küzd, most a szankciók miatt ennek veszélye is masszívan megnövekedik, keresik a jegybankkal a módot ennek kivédésére. A miniszterelnök azt mondta, újra kell kalkulálni minden bevételt, kiadásokat az európai gazdaság részeként, de ennek mértéke is kiterjedtsége attól függ, hogy mikor ér véget a háború. Minél előbb véget ér a háború, annál kisebb lesz a baj. A háborút és a szankciós intézkedéseket azonban elsősorban a háborús zónához közeli államok fogják megsínyleni, így Magyarország mellett Szlovákia, Lengyelország és a balti államok - vélekedett.
A miniszterelnök szerint "legyőztük" a koronavírus-járvány ötödik hullámát, ezért volt indokolt eltörölni a járványügyi szabályozások jelentős részét. A műsorvezető alákérdezésére azért megerősítette, hogy a maszkviselést nem tiltják be.
Az Orbán-kormány lazított, pedig a menekültek egészségügyi kockázatokat is hoznakEzt nem láttuk jönni, a fideszes EP-képviselők is megszavazták, hogy csökkenteni kell az orosz gáz- és olajimportot