A lelassult villámháború

Valerii Pekar közgazdász, politológus, több ukrajnai főiskola oktatója. 2014 és 2016 között az ukrán kormány gazdasági szakértője volt. A Nova Kraina (Új ország) civil szervezet egyik alapítójaként sokat tesz hazája demokratikus átalakulásáért. Az orosz-ukrán háborúról írt elemzése: „Hogyan vált Oroszország villámháborúja villámkudarccá. A háború első napjaiból levonható tanulságok” című írása a New East Europe oldalán jelent meg 2022. február 28-án. Ennek legfontosabb megállapításait foglalom össze és egészítem ki az azóta történtek tükrében.

Ukrajna megtámadásának nincsen semmiféle racionális oka. A háborúhoz kizárólag Putyin és körének elvakult gyűlölete vezetett. Ők nem hajlandók elfogadni Ukrajna mint önálló állam létezésének tényét. Még mindig nem mondtak le arról, hogy vissza lehet állítani egy államszövetség keretében „a nagy Oroszország kovácsolta frigy”-et. Az orosz média készséggel gyárt a háborúhoz ürügyeket, pl. „A NATO-junta túszul ejtette Ukrajnát”, „Veszélyben a Donyec-medence”. Egyébként a putyini propagandának azt a képtelen állítását, miszerint a keleti területeken az ukrán kormány tömegével irtaná az orosz anyanyelvű lakosságot, kevesen hiszik el.

Nagyobb baj, hogy az orosz vezetés hisz, no nem az általa kitalált és terjesztett hazugságokban, hanem azok hatásosságában. Ha van is valódi Ukrajna-szakértő Putyin közelében, aligha meri megmondani az igazságot „az őrült diktátornak”. (Ez Pekar szóhasználata.) A propaganda egyik állandó eleme, hogy Ukrajna „nem is igazi ország”, az ukrán nem is igazi nyelv, csak egy elrontott orosz tájnyelv. Az orosz államhatalom csúcsán állók biztosak benne, hogy számos ukrán állampolgár, főleg a sok orosz anyanyelvű, még ma is Oroszországhoz, ha nem mindjárt a volt Szovjetunióhoz tartozónak érzi magát.

Az orosz kormány saját elképzeléseinek rabjaként dolgozta ki Ukrajna lerohanásának villámháborús tervét. 2022 február 24-én kora reggel egy légitámadással kezdődött – az 1941-es minta alapján. Távol-Keletről is átcsoportosítottak ide katonai erőket. Úgy gondolták, a váratlan, nagy erejű támadás, a blitzkrieg gyors sikerrel kecsegtet.

Nem így történt. Az orosz hadsereg nyomasztó nagyságbeli fölényét a háború első napjaiban ellensúlyozta az ukrán fegyveres erők, a katonaság, a rendőrség, a határőrség tagjainak fegyelmezettsége és hősiessége. A lakosság – önkéntesként, segítőként – minden módon támogatta a fegyvereseket.

Az ukrán társadalom ebben a háborúban a saját értékeit védi – a szabadságot, a nemzeti önrendelkezést. Az ukrán polgárok nem kívánnak visszatérni a régi zsarnokság átszabott változatához. Az ukrán nép 2014-ben, a majdani forradalom hatására politikailag éretté vált.

Putyin és köre – ezt már én teszem hozzá – viszont nem tanult a majdani forradalomból, és vérszemet kapott attól, hogy a Krím-félsziget 2015-ös elfoglalása nem váltott ki komoly ellenállást. Úgy gondolták, Ukrajnát is éppoly könnyen kötik újra az orosz uralomhoz, mint Belaruszt. Csakhogy Ukrajna élén nem egy gépkarabéllyal fenyegetőző korrupt zsarnok áll, mint Lukasenka, aki százával-ezrével vetette börtönbe ellene tüntető honfitársait. Ukrajna élén a 2019-ben demokratikusan megválasztott, népszerű elnök áll: Volodimir Zelenszkij. Kijev főpolgármestere pedig a világszerte ismert és nagyra becsült ökölvivó világbajnok, Vitalij Klicsko. Ő és testvére, Vladimir már a háború első napjaiban bejelentették, hogy fegyverrel küzdenek hazájuk függetlenségéért és szabadságáért.

Pekar a továbbiakban kiemeli az ukrán állami szervek és gazdaság példaszerű fegyelmezettségét. A bankok folyamatosan működnek, bár a pénzforgalom némi kényszerű korlátozásával. Kitűnően vizsgázott a vészhelyzetben az ukrán diplomácia is.

Ehhez megint én teszem hozzá: ebben oroszlánrésze van Volodimir Zelenszkijnek. Az ukrán elnököt a magyar sajtó is lekicsinylően csak „sorozatszínészként” emlegette. De ő sokkal több ennél. A kivételesen intelligens, jogvégzett elnök igazi harcosnak bizonyult a háború napjaiban. Nyílt sisakkal vette fel a küzdelmet az őt gyalázatos rágalmakkal elárasztó orosz médiával. Hatásos üzeneteket küldött nemzetközi partnereihez. 2022 február 28-án benyújtotta hazája kérelmét az EU-tagságra. A végleges döntésre nyilván várni kell még, de az uniós államok képviselői rokonszenvükről biztosították a háborúba kényszerített ukrán népet és elnökét.

Az eddigi sikerek és a nemzetközi szimpátia megnyilvánulásai azonban ne tévesszenek meg bennünket – szögezi le Pekar. A győzelem még messze van, az oda vezető út pedig leginkább egy maratoni futóversenyhez hasonlít. Oroszországnak még rengeteg tartaléka van, és Putyin sem szűkölködik aljas ötletekben. Az orosz hadsereg eddig is veszélyeztette a civil lakosság életét, ez bizonyára a továbbiakban sem lesz másként.

Ukrajna végső célja a béke, minden eddiginél biztonságosabb, és a nemzetközi jog által szavatolt béke, foglalja össze gondolatait Valerii Pekar.