Egy választási kampányban a tényállítások és a véleménynyilvánítások közötti határok kitolódhatnak, ezért a politikus akkor se marasztalható el, ha ellenfeléről súlyos vádakat hangoztat bizonyítatlanul - állapította meg egy pénteki határozatban az Alkotmánybíróság a hvg.hu cikke szerint.
Az ügy előzménye, hogy a Fidesz országgyűlési képviselője, Budai Gyula a 2018-as kampányban azt mondta a Veszprémben 2015-ben időközi választást nyert Kész Zoltánról - aki újra elindult a mandátumért - hogy „Czeglédy Csaba és bűnszervezete támogatja a baloldali és álfüggetlen« jelöltek kampányát, köztük Kész Zoltánét is, akinek 50 millió forintot adott erre a célra”. A két érintett pert indított jó hírnevének megsértése miatt, és egyikük a másodfokú bíróságon, másikuk a kúriai felülvizsgálaton nyert. A Kúria kimondta: egy kijelentés csak akkor lehet politikai vélemény, ha annak „legalább vékony ténybeli alapja” van. Nem fogadható el érvként, hogy a politikus választási kampányban beszélt, mert még így is elvárható lenne, hogy megnyilatkozásai során a tőle elvárható gondosságot tanúsítsa.
Budai Gyula ezt követően fordult a testülethez, mondván, az elmarasztalás sérti az ő jogait. „A közügyek szabad megvitatásának joga körében és a szabad tájékoztatás jogával összefüggésben tett közzé információkat”, egy közéleti szereplőnek nem kötelessége a sajtóinformációk ellenőrzése, és a politikai ellenfelek vitája, egymás politikai teljesítményének vitatása nagyobb szabadságot kell, hogy kapjon. E körben pedig akár a túlzó, felfokozott kijelentéseknek is helye van - érvelt a politikus.
Álláspontját osztotta az Alkotmánybíróság és megsemmisítette mindkét ítéletet. Az indoklás szerint az, hogy a büntető nyomozás alatt álló Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, túlzó, meghökkentő kijelentés, „amely egyértelműen a politikusok közötti vitában megjelenő, leegyszerűsítő jellegű, általánosító kifejezés volt”, tehát értékítéletnek tekinthető. A két érintett politikusnak pedig lehetősége volt a kijelentést cáfolni - még akkor is, ha Gyurcsány Ferenc ügyvédje abban az időben letartóztatásban volt. Noha a fideszes honatyának adtak igazat, azt azért megjegyezték, hogy a
„kampányokban tett féligazságot tartalmazó, az igazságot elferdítő, kétértelmű, vagy épp valótlan tartalmú állítások megfogalmazása egy olyan negatív folyamatot generál, amelynek káros hatásait minden jelölt felismerheti és az egész társadalmat sújtja.” Ezek „morálisan minősítik azt is, aki ilyen eszközökkel él”.
Egy különvélemény született az ügyben. Horváth Attila alkotmánybíró úgy véli, hamis tényállításra soha nem érvényes a véleménynyilvánítás szabadsága.
