A munkabeszüntetésre azért kerülhet sor, mert bár kétszer is tárgyaltak, megegyezésre nem jutottak a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a MÁV-Start Zrt. vezetői azóta, hogy a bíróság február végén másodfokon is jogszerűnek ítélte az érdekvédők március 10-től határozatlan időre meghirdetett sztrájkját. A dolgozók egyszeri kompenzációt szeretnének elérni, mert 2021-ben az elszabadult infláció ellenére a MÁV-csoport tagvállalatainál nulla százalékos béremelés volt, így csökkent a reálkeresetük. A vasúttársaság nem ismeri el a követelés jogosságát és nem fogadta el a mozdonyvezetők ajánlatát sem a még elégséges szolgáltatásokra.
A vasúttársaság annak ellenére sem fogadta el a mozdonyvezetők ajánlatát, hogy az sokkal több lehetőséget tartalmaz, mint amennyit törvény szerint kellene. A vállalat ugyanakkor még nem tett javaslatot, hogy mely vonalakon hány vonat indítását tartaná elfogadhatónak.
Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) elnöke lapunknak megerősítette, hogy a héten szerdán hivatalosan elküldött ajánlatuk alapján három vonalon lehetne megérezni a munkabeszüntetést a sztrájk első napján. A Budapest-Keleti és Győr között, a Budapest-Déli és Székesfehérvár között, valamint a Budapest-Nyugati és Cegléd között félóránként közlekedő InterCity járatokat csak óránként vinnék a mozdonyvezetők, minden második kimaradna, de az ország összes többi vonalát nem érintené a sztrájk. A munkabeszüntetés további napjain nulla órától 9 óráig, valamint 15 és 24 óra között valamennyi vonat menetrend szerint közlekedne, hogy a dolgozók eljussanak a munkahelyükre és haza tudjanak menni. A MOSZ azt is vállalná, hogy az orosz-ukrán háború miatt hazánkba érkező menekülteket szállító valamennyi szerelvény közlekedését biztosítja.
A MÁV a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős végzése ellen felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriához, ettől azonban a sztrájkot jogszerűen meg lehet tartani. A szakszervezet vezetői remélik, hogy jövő hét elején sikerül elmozdulni a holtpontról és a vasúttársaság is előáll a még elégséges szolgáltatások szerinte elfogadható listájával. Barsi Balázs ezért nem is nyilatkozott arról, milyen tényleges változások lesznek a vasúti személyszállításban, de megegyezés nélkül jövő csütörtökön nulla órától azokra a járatokra, amelyek nem szerepelnek a személyszállítási szolgáltatásokról 2012-ben elfogadott törvényben, vagyis például a tehervonatokra nem száll fel mozdonyvezető. A sztrájk részleteiről az addigi tárgyalások tükrében dönt a Mozdonyvezetők Szakszervezetének jövő szerdára összehívott küldöttközgyűlése.
Nem fullad ki a tanártiltakozás
Három hete indult polgári engedetlenségi mozgalom az iskolákban, az azóta eltelt időben több mint 250 intézményben döntött úgy a tantestület kisebb-nagyobb része, hogy a munkavégzés megtagadásával tiltakozik a kormány sztrájkjogot korlátozó rendelete ellen. A tiltakozási kedv nem enyhült, csütörtökön és pénteken több mint 30 iskola több száz tanárával bővült az “engedetlenek” közössége.
Az akciósorozatnak Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa sem tudott gátat vetni, aki szerdai közleményében a kormány álláspontja mellé állt: a pedagógusok csak akkor élhetnek sztrájkjogukkal, ha a diákok oktatáshoz való joga közben nem sérül. A vonatkozó kormányrendeletben ezt úgy érnék el, hogy a tanároknak sztrájk közben is tanítaniuk kellene, ami értelmetlenné teszi az egész megmozdulást.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint az ombudsman állásfoglalása szerint így gyakorlatilag semmikor sem lehetne sztrájkolni. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány attól a lehetőségtől igyekszik megfosztani a tanárokat, hogy sztrájkkal küzdjenek az oktatás javításárért, az ombudsmannak pedig a közhatalom gyakorlóit kell ellenőriznie, nem a polgárokat. Juhász Dániel
