A nagy visszatérés – ez ugrik be először Channing Tatum legújabb filmje kapcsán. Egyrészt, ha nem számítjuk a Free Guy-ban a rövid feltűnését, már öt éve nem láttuk őt a mozivásznon. Másrészt pont 2017-ben mutatták be a Foxcatcher című filmjét, amelyben Mark Schultz birkózót alakította, akit lelőtt az edzője, aki a fő szponzor is volt egyben. Az igen lassú, delikát dráma volt az, mely eljutott Cannes-ba és megmutatta, hogy Tatum kifejezetten jó színész. Ezután minden energiáját abba fektette, hogy szuperhős legyen: a Gambit előkészítése évekig zajlott, és az X-Men franchise keretében készült volna. Ám amikor a Disney felvásárolta a 20th Century Fox stúdiót, számos előkészítés alatt lévő projektet hirtelen lezártak, így a Gambit is erre a sorsa jutott.
A döntés annyira megrázta Tatumot, hogy az addig a szuperhősökért rajongó színész azóta egyáltalán nem néz már ilyen műfajú produkciókat, hallani sem akart többet az emberfelettiekről. Erre beszédes válasz a legújabb filmje, a Katonadolog (a cím fordítása eléggé szerencsétlen választás az eredeti Dog, azaz A kutyához képest), amelynek egyik fő célja, hogy a heroizmus mítoszát lenullázza.
A mű középpontjában Briggs (Tatum), az egykori ranger (az amerikai hadsereg afféle elitezredének tagja) áll, akit leszereltek egy fejsérülés után. A férfi azonban lélekben katona maradt, minden energiájával azon van, hogy visszatérhessen az aktív szolgálatba és tulajdonképpen nem látja be, hogy fizikailag már alkalmatlan erre. Olyan erő hajtja, amely elvakítja, csak az az érték a szemében, hogyha visszamehet harcolni. Ehhez egy vezető beosztású tiszt ajánlása szükséges. Az egykori parancsnoka azt az ajánlatot teszi neki: ha az éppen elhunyt ranger társa harcikutyáját elviszi a temetésre és utána leadja a hadseregnek, hogy elaltassák, akkor megadja az ajánlást.
A film innentől kezdve sajátos road movie lesz, amely az egyik legerősebb kapocsra alapoz: az ember és a kutya érzékeny kapcsolatára. Két olyan személyiséget látunk – igen, Lulu kutya karakterét is sikerült tisztességesen megírni, három belgajuhász nagyszerűen „el is játssza” azt –, akit nagy veszteség ért, nem igazán találják már a helyüket a világban. És bejön az, amit amerikai film lévén már elejétől fogva mindenki sejt: a két sérült lélek végül egymásra talál.
Sokadszor látott és hallott történet ez, azonban nem mostanában látott és hallott: az efféle humánus mese manapság már olyan ritka, mint a fehér holló. És ennek ismeretében elmondható, hogy a Katonadolog afféle old school stílusú alkotás – ám milyen jó is ez a főszerepet és a társrendezési feladatot is magára vállaló, szuperhősöket „gyűlölő” Channing Tatum részéről. És tudom, hogy kicsit komolytalannak tűnhet, de bátran vállalom e kritikusi véleményt: Tatum és a három blöki elképesztően jól játszanak együtt és a film fő mondanivalója is igencsak aktuális: kifejezetten pacifista hangvételű műről van szó.
Az ami egyedül érdekes az egészben, hogy ha már készült egy felnőtteknek szóló régi vágású mese, mennyire furcsa reakciókat vált az ki. Persze, nem véletlen, hiszen Tatumtól manapság meztelen felsőtestet és táncparádét várnak, az előzetes pedig inkább afféle Kutyám, Jerry Lee-féle komikus kutya-buddy filmet ígért. Ám valójában a Katonadolog egy nettó dráma, melyben, a terminus arisztotelészi értelmében sokat kell küzdeniük azért, hogy megleljék a mindent elsöprő katarzist: hogy egy kutya megmentsen egy embert, egy ember pedig megmentsen egy kutyát.
Infó:
Katonadolog
Rendező: Reid Carolin és Channing Tatum
Bemutatja a Prorom Entertainment Kft.
