Vasárnap éjjel fél egykor egy ilyen csoport szállításához kért segítséget a fővárosi önkormányzattól a katasztrófavédelem. A Ferihegyen leszállt egyiptomi charterjárat utasai közül 24 ukrán állampolgárt kellett volna Tatabányára vinni az ott kialakított ideiglenes szálláshelyre, de a főváros végül buszok helyett szállást biztosított a nehéz helyzetbe került ukránoknak. A hadköteles korú férfiak már menetközben jelezték, hogy visszatérnek hazájukba, a nők és a gyerekek viszont várhatóan továbbutaznak Nyugat-Európába – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának. A külföldi nyaralásból Ukrajna helyett Budapestre érkezők száma – az előzetes jelzések szerint – csütörtökig elérheti a tízezres nagyságrendet is.
Eddig zömmel két módon érkeztek a menekültek: a háború első napjaiban főként a határátkelőkön át jöttek gyalog vagy autóval többnyire kárpátaljai magyarok. Túlnyomó többségükért vagy már a határra jöttek a rokonaik, vagy várták/ várják őket valahol és csak az odajutáshoz kérnek segítséget. A közúton érkezők közül megbecsülni is nehéz, hogy hányan maradtak végül – akár előzetes terveik – ellenére, vagy azzal összhangban Magyarországon és hányan kérnek néhány nap vagy hónap múlva segítséget.
A múlt héten az első menekültvonatok is megérkeztek. Ezeken már egyre többen jöttek Ukrajna belsejéből is. A vonatok főként a Nyugati pályaudvarra, kisebb részben a Keletibe futnak be. A múlt héten hétfőtől-péntekig 12 ezren jöttek vonattal, a hétvégén ennél kevesebben. A menekültek között jelentős számban vannak egyetemisták, akik államközi szerződések alapján tanultak eddig Ukrajnában. Van olyan ország, például India, amely a nagykövetség szervezésében szállítja el bajba jutott diákjait. Az afrikai országok – főként Ghána, Nigéria – esetében még nem rajzolódott ki a megoldás.
Bár a menekülők fogadását átvette a fővárosi önkormányzattól a katasztrófavédelem, a hatóságok és az önkormányzatok sűrűn egyeztetnek és segítik egymást. A fővárosi önkormányzat eddig 1500 embert szállásolt el, közülük 250-en várhatóan huzamosabb ideig Magyarországon maradnak. Őket néhány nap után Budapestről átköltöztetik az időközben megnyitott vidéki táborokba, hogy fővárosi átmeneti szállásokon legyen hely az újonnan érkezett menekültek fogadására. Hosszú távon azonban nem túl szerencsés több száz rémült, kilátástalan helyzetbe került, traumatizált embert összezárni – tette hozzá Kiss Ambrus. A tartósan maradók mellé szociális munkásokat, védőnőket kell kirendelni, hogy segítsenek az új helyzethez való alkalmazkodásban. S ez még csak az első feladatok egyike.
A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: ők csak egy vékony szeletét látják a menekülthullámnak, nincsenek pontos adatok a háború elől menekülőkről, a tartósan itt maradókról, de abban bizonyos, hogy
ez még csak az első hullám eleje.
Ráadásul még csak ezután jönnek majd a sérültek, az idősek, a gyerekek, a mindenféle remény és cél nélkül nekiindulók.
Budapestnek fel kell készülnie a tartós menekülthullámra, amely egyre nagyobb méreteket ölthet, ahogy a háború elhúzódik – tette hozzá. A főváros ennek megfelelően Nyugati Pályaudvarnál információs központot hozott létre, ahol nem csupán az első szálláshely kérdésére kaphatnak választ a menekülők, de segítséget kaphatnak a berendezkedéshez is. Kiss Ambrus arra is felhívta a figyelmet, hogy azok helyzete sem oldódott meg véglegesen, akiket egy-két napra befogadtak családok. Egyre több megkeresést kapnak ugyanis olyanok elhelyezését kérve, akiknek korábban szállást biztosítottak, ám néhány nap vagy egy hét után a befogadók már nem tudják tovább ellátni ezt a feladatot.
