A parlamenti választás közeledtével Orbán Viktor vízválasztó elé érkezett, ami az Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyát illeti – írja a Financial Times, amelynek a cikke szerint a február 24-én kirobbant ukrajnai háború arra készteti a miniszterelnököt, hogy megpróbáljon lépést tartani a magyar szavazókkal.
A lap felidézi, hogy 2010 óta az Orbán-kormány a keleti nyitás jegyében szoros üzleti és politikai kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, ezzel párhuzamosan blokkolta Ukrajna EU- és NATO-tagsági ambícióit az ukrán kormány által a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználati jogainak a korlátozása miatt. Ám az Oroszország által indított támadást követően Orbán Viktor is elítélte Moszkvát, s Kijevvel vállalt némi szolidaritást.
Politikai elemzőkre és ellenfelekre hivatkozva a Financial Times azt írta, a háború kirobbanása sebezhetőbbé tette Orbán Viktor helyzetét.
„A Fidesz nem számolt ilyen nehéz helyzettel a kampányban” - nyilatkozta a lapnak László Róbert, a Political Capital választási szakértője, hozzátéve, a párt emiatt most identitásproblémával küzd, ami kifejezetten kockázatos. Friss mérések szerint a Fidesz szűken, de továbbra is vezet az ellenzéki összefogással szemben, a közvélemény-kutatók azonban megoszlanak, egyesek szerint növekszik, mások szerint csökken a különbség. A választók mintegy negyede bizonytalan.
A Tárki egy 2019-es tanulmánya szerint a közvélemény egy jelentős része is közeledett Oroszországhoz az Orbán-kormány politikája következtében, egy, a Euronews által közzétett friss közvélemény-kutatás eredménye szerint azonban a válaszadók 60 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország túlságosan is közel került politikailag Oroszországhoz. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy sok szavazó - különösen azok, akik a rendszerváltás előtti szovjet uralom alatt is éltek - igen érzékeny a keletről jövő fenyegetettségre. A március 1-i ellenzéki tüntetés egyik résztvevője, egy nyugdíjazott közalkalmazott a Financial Timesnak azt mondta, ő korábban a Fideszre szavazott, de mindig feszélyezte Orbán Viktor rajongása Vlagyimir Putyinért. – Itt az idő véget vetni ennek a szerelmi viszonynak. Semmi kétség, az oroszok már vért szagolnak. Életem nagy részét orosz befolyás alatt éltem le, és nem akarok visszatérni ehhez – mondta a tüntető.
Jelenleg az ellenzék is erre a fenyegetettség-érzésre igyekszik ráerősíteni, éles EU- és NATO-pártiság mellett.
A Financial Times felidézi, hogy bár az Orbán-kormány támogatta az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat és Ukrajna EU-tagsági eljárásának felgyorsítását, az olcsó orosz gázszállítási megállapodás, valamint a szigorú katonai semlegesség mellett kitart. Emellett védelmébe vette a Roszatommal kötött megállapodást is a paksi bővítésről, bár múlt héten a fideszes európai parlamenti képviselők is elfogadták azt az európai parlamenti határozatot, amely megtiltja a Roszatommal való együttműködést. A cikk idézte Semjén Zsolt február végi nyilatkozatát is, melyben egyebek között arról beszélt, hogy ha Ukrajna NATO-tag lenne, most világháború tört volna ki.
Török Gábor politikai elemző a lapnak azt nyilatkozta, hogy a háború fejfájást okozott a Fidesznek. hiszen a kormánypárt szavazói évek óta most először oszlanak meg érdemben egy fontos kérdésben. Hozzátette, jelenleg meglehetősen nehéz kiegyensúlyoznia a Moszkvával való baráti kapcsolatok fenntartását, miközben Magyarországot a NATO és az EU keretein belül igyekszik megtartani.
Az elemzők szerint ugyanakkor nem sikerült Orbán Viktort sarokba szorítani, hiszen a választók jelentős része rezonál a Fidesz jelenleg tanúsított békepárti narratívájára. A Euronews közvélemény-kutatása szerint a magyarok több mint kétharmada szeretné, hogy az ország teljes mértékben maradjon ki az orosz-ukrán konfliktusból. László Róbert szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP szavazóinak jelentős része továbbra is össze van zavarodva a kormánypártok új narratíváját illetően.
