Az irányadó kamatait a várakozások ellenére nem emelte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) keddi, eredetileg nem kamatdöntőnek szánt ülésén. Döntött viszont az MT a kamatfolyosó kiszélesítésről: mind az egynapos (overnight), mind az egyhetes hitel kamatát 5,4 százalékról 6,4 százalékra emelte, ami ugyan jelentős emelés, de nem ezek az irányadó kamatai az MNB-nek, ráadásul ezzel még nagyobb zavart kelt az eszköztárában.
Az MT menetrendje szerint kedden nem kamatdöntő ülést tartott, de a tanács bármikor dönthet úgy, hogy rendkívüli kamatdöntést hoz, s erre várt igazából a piac is. Azzal, hogy a kamatfolyosó szélét egy százalékkal emelte a jegybank, azt üzente meg, hogy kész a további kamatemelésre csütörtökön, de addig láthatóan kivár, ami nem igazán érthető magatartás a forintpiac jelenlegi állapota mellett.
Az elemzők által várt, jelentős, 100-200 százalékpontos alapkamat-emelésnek bőven lett volna helye, hisz a forint az ukrán-orosz háború több mint 11 napja alatt tíz százalékot gyengült: az euró ára 355 forintról egészen 400 forintig száguldott. Ma a viszont két százalékot erősödött a forint napon belül, a reggeli 394 forintról 388 forintra esett az euró árfolyama a kedvező nemzetközi hírek hatásra. Az is segített a forintnak, hogy tegnap a kormány megszellőztette, valami készül a forint védelmében.
A kamatdöntés kissé meglepte a piacokat, az addig erősödő forint gyengülni kezdett, jelezve, hogy nem pont ezt a lépést várták, de végül a reggeli 394 forinttal szemben így is 390 forinton zárt az euró a keddi kereskedésben, amely tíz forinttal marad el az előző napi történelmi 399,9 forintos árfolyamtól.
Török Zoltán a Raiffeisen Bank elemzője egy százalékos kamatemelést várt, arra számított, hogy a technikai kamatok emelése mellett a jegybank hozzányúl az alapkamathoz is. Ugyanakkor az elemző szerint a jegybank keze meg van kötve: az elmúlt napokban tapasztalt forintgyengülés oka a magyar gazdaság háborús kitettsége, e kockázatok nem tudná eltüntetni a jegybank a kamatemelésekkel. A forint érdemi erősítésére akkor lenne lehetőség, ha a jegybank aktívan beavatkozna, interveniálna a forintpiacon, ám ehhez robusztus devizatartalékra lenne szükség, akkorára, amilyennel például a cseh jegybank is rendelkezik. Az elemző szerint azért maradt a cseh korona jóval stabilabb a forintnál vagy a zlotynál.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jegybank a most bejelentett kamatemeléssel és a jövőben meghozandó intézkedésekkel drágábbá teszi a forinttal szembeni spekulációt. Az MNB alelnöke azt is leszögezte, hogy a jegybank mindent meg fog tenni forintpiac stabilizálásáért. Az Monetáris Tanács áttekintette a ukrán háború Magyarországra gyakorolt gazdasági hatásait, ám a környezet olyan gyorsan változik, hogy még nagyságrendi előrejelzést sem tudnak adni, csupán azt rögzítették, hogy az inflációs kockázatok tovább emelkedtek, miközben a növekedési kockázatok lefele mozognak – mondta Virág Barnabás -, aki arra számít, hogy februárban az infláció 8-8,5 százalék közé emelkedett – erről pontos adatot szerdán közöl a KSH.
Ötven százalék közelében az államháztartási hiány, de Varga Mihályék szerint szerint ez a stabilitás jeleRendkívüli és drasztikus kamatemelés jöhet a 400 forintos euró miatt