Indítványai között szerepel a gázellátás diverzifikálása a nem orosz szállítóktól származó cseppfolyósított földgáz és csővezetékes import növelése révén, valamint a biometán és a megújuló hidrogén nagyobb mennyiségű előállítása és behozatala.
Az EB szerint az orosz import drasztikus csökkentése megkívánja, hogy az európaiak gyorsabban leépítsék a fosszilis üzemanyagok használatát a lakásokban, az épületekben és az iparban, például az energiahatékonyság fokozásával, a megújuló energiaforrások szélesebb körű bevonásával és az energiarendszerek megfelelő összekapcsolásával.
Brüsszel kalkulációi szerint az EU klímavédelmi vállalásainak teljes körű végrehajtása 2030-ig 30 százalékkal, azaz 100 milliárd köbméterrel csökkentené a gázfogyasztást. A kedden előterjesztett friss javaslatok megvalósításával együtt legalább 155 milliárd köbméter orosz gázimportot tudna kiváltani, ami megegyezik az Oroszországból 2021-ben behozott mennyiséggel.
“A magyar kormány nem nekünk tartozik magyarázattal, hanem a magyar embereknek” — válaszolta Frans Timmermans bizottsági alelnök a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Magyarország fenn akarja tartani hosszú távú gázszállítási szerződését Oroszországgal, és a Roszatommal együttműködve kívánja felépíteni Paks2-őt.
A Bizottság bejelentette azt is, hogy áprilisban jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a gáztárolás minimális szintjéről annak érdekében, hogy Európa-szerte ellenőrizhetőbbé váljon a gázellátás. A tervezett jogszabály előírná, hogy a földalatti gáztárolókat minden év október 1-jéig legalább 90 százalékos kapacitásig fel kell tölteni az EU-ban. Az elképzelés szerint a készleteket a tagállamok közösen használhatnák.
Oroszország ukrajnai invázióját követően világossá vált, hogy az európai uniós tagállamoknak mielőbb meg kell szüntetniük függőségüket az orosz energiaszállítmányoktól. Az EU gázfogyasztásának 90 százalékát importálja, ennek mintegy 45 százalékát Oroszország biztosítja, tagállamonként eltérő mértékben. Oroszországból származik az olajimport mintegy 25, és a szénimport 45 százaléka is.
A Moszkvától való energiafüggőség, párosulva a háború miatti bizonytalansággal, még jobban felnyomta az amúgy is magas energiaárakat. Az EB már korábban kiadott iránymutatásokat arról, hogy a tagállamok hogyan támogassák a rászoruló fogyasztókat. Kedden újabb ajánlásokkal állt elő:
javasolja például, hogy a kormányok nyújtsanak segítséget a háztartásoknak az energiaágazat magas nyereségéből és a kibocsátás-kereskedelemből származó bevételekből.
Fenyeget Moszkva, készül Berlin
Az orosz gázszállítás kérdése megroppantotta az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetése kapcsán megnyilvánuló példátlan nyugati egységet . Az orosz gáztól nagymértékben függő Németország hétfőn elutasította az orosz szénhidrogén-értékesítési embargó bevezetésének lehetőségét. Olaf Scholz kancellár szerint azért, mert az orosz fosszilis tüzelőanyagok importja "elengedhetetlen" az európai polgárok mindennapi életéhez, a kontinens ellátása jelenleg nem biztosítható másképp.
Ugyanakkor a berlini kormány újabb lépéseket tett az orosz gáztól való függőség csökkentése érdekében, bemutatta egy cseppfolyósított földgáz (LNG) importterminál építésének tervét. A kancellár álláspontjához csatlakozott kedden a német iparvállalatok szövetsége, elutasítva az orosz energetikai szektort célzó szankciók bevezetését.
Az európai aggodalmakat növeli, hogy a háború kitörése óta először, kedden a Gazprom nyíltan megfenyegette Európát a gázcsapok lezárásával, Németországot pedig a működő Északi Áramlat 1 lekapcsolásával. G.M.
