Megszállta az országot a Fidesz új közterületi kampánya, ezúttal pár kombinált ötlettel álltak elő. Száz százalék Gyurcsány – ez áll Márki-Zay Péter portréja mellett, és az üzenet, amely plakátonként változik. Elvennék a 13. havi nyugdíjat, privatizálnák a kórházakat, megszüntetnék a rezsicsökkentést – és így tovább, az unalomig ismert, jövőbe vetített veszélyek.
Háború van, és állítólag ilyenkor hallgatnak a múzsák, de nem a kormánypárti kommunikátoroké, ők rendületlenül folytatják az ellenzék támadását. De nincs már új ötlet, nincs új gondolat, igazi tartalom sincs. Az is feltűnik például ezeken a plakátokon, hogy Márki-Zayék – értsd: Gyurcsány – beengednék a bevándorlókat; miközben ezúttal épp a kormány engedélyezte, hogy akadálytalanul bejuthassanak Magyarországra. Nagyon helyesen: végre a kormány is tesz valamit tiszta emberségből, nem puszta számításból.
De lám, az sem zavarja a hirdetés feladóit, hogy ha ez az üzenet célba ér, akkor most az Ukrajna felől érkezőket fogjuk utálni. Igaz, Semjén Zsolt elmagyarázta, hogy mi a különbség a délről és a keletről érkezők között, keresztényi módon megemlítve a bőrszínüket is. A miniszterelnök-helyettes mondandójába, úgy látszik, belefér egy kis rasszizmus, persze az ő esetében ez már nem oszt, nem szoroz. Mint ahogy belefér a kormánynak – bocsánat: a Fidesznek – háború idején is a gyurcsányozás, de a folyamatos riogatás is.
Tizenkét év kormányzás után ennek a pártnak ennyi a mondandója: belenyúl a számára feneketlen pénzes zsákba, és teleszórja a köztereket gyűlölettel. Mert bizony feneketlen az a zsák, hisz oly mértékben sikerült összekeverni a párt és kormány kampányát, hogy az embereknek már fel sem tűnik, mikor ki hirdet. A pénz úgyis közös. Nincs ma Magyarországon már olyan szerv, intézmény, amely ennek megálljt tudna, merne parancsolni.