Magyarország;elnök;Novák Katalin;

2022-03-10 13:49:00

Hálás, hogy nem „röhejes” jövedelemből él, és OV-fülbevalókkal megy a Sándor-palotába – Novák Katalin portréja

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a kormánypártok a Fidesz 44 éves korábbi alelnökét jelölik a posztra, vagyis a 2010 óta immáron harmadszor is pártpolitikust tartott alkalmasnak a legfőbb közjogi méltóság címére. 

Pedig az államfői tisztség esetén a jelölttel szemben alkotmányos követelmény, hogy pártok felett álló, a nemzet egységét kifejező, köztiszteletben álló személy legyen. A pártbeli elkötelezettségét fideszes, illetve a kormányfő nevének kezdőbetűivel ékesített, "OV'22" feliratú fülbevalókkal is kifejező Novák jelölése emiatt nemcsak az ellenzéki oldalon váltott ki felháborodást, de a közvélemény-kutatások szerint az átlagemberek között is nagyobb volt elutasítottsága, mint kedveltsége. A Publicus lapunknak készített felmérése szerint például a megkérdezettek háromnegyede pártok felett álló államfőt szeretne, de a felmérésben résztvevők közel fele szerint megosztó személyiség Novák – vélhetően korábbi megnyilvánulásai, szereplései miatt, az új köztársasági elnök ugyanis 2010 óta aktív résztvevője volt a NER kiépítésének, egyúttal a jogállamiság lebontásának.

A frissen megválasztott köztársasági elnök 1977. szeptember 6-án született Szegeden. Közgazdasági és jogi tanulmányait követően pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben, majd gyermekvállalás után – férje, Veres István az MNB pénz- és devizapiaci igazgatója – 2010-től külügyminiszteri tanácsadóként került vissza a minisztériumba, hogy aztán 2012-től Balog Zoltán Emmi-miniszter kabinetfőnökévé lépjen elő. A második kétharmad után 2014-től család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, két éve nevezték ki családokért felelős miniszternek. A T. Házba 2018-ban került be képviselőként, ekkor már egy éve a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke volt, párttagságát csak államfői jelölése után függesztette fel.

Mindezek alapján nem véletlen, hogy Orbán Viktor benne látta meg Áder János méltó utódát. Megbízható pártkatona, aki, ha az áprilisi országgyűlési választások után marad a jelenlegi kormány, elődjeihez, a plágiumbotrányába belebukott Schmitt Pálhoz, valamint Áderhez hasonlóan

egy esetleges ellenzéki siker esetén viszont pártja elvárásainak megfelelően fékként és ellensúlyként működik majd. Cseppet sem mellékesen felértékelődhetnek azon jogok, hogy a köztársasági elnök tesz javaslatot a kormányfő személyére az parlamentnek, s ha az általa javasolt személyt 40 napon belül nem szavazzák meg, az állami feloszlathatja az országgyűlést, és új választást írhat ki.

Nőként jelölése és megválasztása emellett kifejezetten progresszív üzenetnek tűnhet a férfiak uralta Fidesztől, noha Novák korábbi megnyilvánulásai éppenséggel nem ezt erősítették. Egy interjújában a nők társadalmon belüli szerepével kapcsolatban kijelentette: a nők ne higgyék el, hogy „folyamatosan versenyeznünk kell a férfiakkal. hogy életünk minden pillanatában össze kell mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztásban, legalább akkora fizetéssel kell rendelkeznünk, mint a másiknak”. Facebook-oldalán is megannyi, magát klasszikus női szerepben bemutató posztot osztott meg, sütött-főzött vagy éppen ablakot pucolt. Ez utóbbi PR-akciója kevéssé volt sikeres, tekintve, hogy az ellenzéki Szabó Tímea felhívta a figyelmét arra: az átlagpolgár véletlenül sem méregdrága sídzsekiben és zsebkendővel vagy popsitörővel mos ablakot, ahogy Novák Katalin.

Jelölése után aztán gyorsan megváltozott a női szerepéről vallott álláspontja. Ezután már arról beszélt: jelölése egy üzenet a magyar nőknek és a magyar férfiaknak is, ami arról szól, hogy a nők számára is minden lehetőség adott, a negatív ellenzéki reakciókkal kapcsolatban pedig kijelentette, a baloldali politikusok nem tisztelik a nőket. – Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le” – mondta a már Fidesz-közelbe vezényelt Indexnek egy interjúban, ehhez képest csütörtökön megválasztása napján rögtön hitet tett a Fidesz alaptörvénye mellett és a népszavazást sorsdöntő pillanatnak nevezte.

Komoly magyarázkodásra kényszerült egy régi blogbejegyzése miatt, melyben azt fejtegette, hálát ad, amiért nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként él röhejes jövedelemből. Évekkel a kormány melegellenes propaganda-hadjárata előtt is megosztóan nyilatkozott a témáról: érzékeny területnek nevezte, mely azonban számára nem feltétlenül van a nőket érintő első öt kérdés között. Máskor arról beszélt: „vannak jó szándékú meleg emberek, akik csak nyugalomban szeretnének élni, és van egy kisebb, de nagyon hangos csoport, amelynek tagjai pedig folyamatosan provokálnak”. Ezek után nem meglepő, hogy könnyedén azonosult a kormánypropagandával, s a gyermekvédelmi népszavazást azzal indokolta szemrebbenés nélkül, hogy a nyugati világban az LMBTQI-propaganda az óvodásokat, iskolásokat vette célba.

Maradok, aki vagyok – mondta Novák Katalin közvetlenül jelölése után, s ezt eddigi tevékenysége alapján vélhetően senki sem kérdőjelezi meg: legfőbb közjogi méltóságként is marad a kormány, és legfőképpen Orbán Viktor hű embere.