rekonstrukció;Ókovács Szilveszter;Magyar Állami Operaház;Zoboki Gábor;

Megnyílik az Operaház, a felújítás költsége elérte az 55 milliárdot

Csaknem ötévnyi bezárást követően szombaton újranyílik a megújult Magyar Állami Operaház. Új terek, új szolgálatatások várják a közönséget és az Ybl Palotában dolgozó művészeket is.

A pénteki sajtóbejáráson is lehetett érezni, a Magyar Állami Operaház felújítói versenyt futnak a választási kampány finisére időzített nyitási időponttal. Miközben az Ybl szellemében végzett felújítás részleteit megszemlélhettük, többször hallatszott a háttérből a gépek zaja. Ezek a zajok elcsendesedtek, amikor kora délután már a Hunyadi László című opera főpróbáját tartották, amelyre diákokat hívtak meg.

Az átadás több mint három évet csúszott. Ezt a tervező Zoboki Gábor lapunknak azzal indokolta, hogy a rekonstrukció eredetileg egy korszerűsítésnek indult, aztán mivel létrejött az Eiffel Műhelyház, ezért bizonyos terek felszabadultak, végül új funkciót is kaptak. A korábbi díszletfestőműhelyből balettpróbaterem lett, egy szinttel feljebb kialakítottak egy másik próbatermet, gyakorlatilag egy házi színpadot. A zenekar tagjai önálló öltözőket kaptak az egykori lakatos és asztalos műhely helyén.

Arra a kérdésre, miért tartott ennyi ideig a rekonstrukció, az építész így válaszolt: „Amikor a reverendádra rálépsz, jön a második lépés, amikor már térdre esel, a következő lépésnél pedig már az orrod súrolja a földet. Egy 138 éves épület felújítása nagyobb kompromisszummal és sokkal nagyobb büdzsével jár, mint azt korábban sejteni lehetett.” A konkrét építési idő a tervező szerint négy évet és öt hónapot tett ki Ehhez jött még az előkészítés és a jogi folyamatok átfutási ideje. A tervező úgy véli, hogy ez európai viszonylatban csúcsnak számít.

Ókovács Szilveszter főigazgató megmutatta a még „bejáratós” színpadtechnika látványosságait. Bár még Hunyadi László fotóspróbáján is akadtak technikai nehézségek, de elvileg a megújult színpadtechnika sok mindenre képes. Hatalmas díszletelemeket tud felemelni, és a színpad terébe még a Vígszínház magasságának megfelelő díszlet is megjeleníthető. A színpad Zoboki elmondása szerint egy előszínpaddal is bővült, illetve kétszázzal kevesebb lett a nézőtéri ülőhely, ezért a zenekari árok nagysága is bővült.

Zoboki Gábor elmesélte, hogy csupán egy hónapja bukkantak egy egyedülálló leletre. Kiderült, hogy 1948-ban négy építőmunkás több ládányi az 1880-as és 90-es évekből származó levelezést zárt el a királyi páholy mögött. Ez egy kézzel írott levelezés, amelyet az intendánsok folytattak az intézményt támogató arisztokratákkal. Az anyag egyelőre bekerült a levéltárba.

További újdonság egyébként, hogy 150 állóhelyet is kialakítottak a nézőtéren. A tervező lapunknak úgy fogalmazott: számára a rekonstrukció legizgalmasabb részét a ház akusztikai megújítása jelentette. Fontos és a nézőknek igencsak látványos, hogy megújult az Operaház teljes homlokzata, beleértve a hidegre festett kerámia és forróra égetett Zsolnay díszítőelemeket. Megújult az épület díszkivilágítása is. A tervek szerint a nyitó ünnepi hétvégén szombaton gálaesttel, vasárnap a Hunyadi Lászlóval, hétfőn pedig a Mayerling című balettel nyílik meg hivatalosan az ötvenezer négyzetméternyi területen megújult Magyar Állami Operaház.

Repkedő milliárdokLapunk úgy értesült, a Magyar Állami Operaház felújításának a költsége elérte az ötvenöt milliárd forintot, ami jóval több az eredetileg tervezettnél. Csupán a megújult színpadtechnika kivitelezése 5,7 milliárdba került, a lámpák egymilliárdba, a székek pedig 1,3 milliárdba. Az év folyamán fejeződnek be várhatóan az üzemház munkálatai, valamint az 5. emeleti jelmeztár helyére tervezett Medgyaszay-terem kialakítása, amely kamaraszínpadként és rendezvényteremként funkcionál majd. A későbbiekben valósul meg a Királyi lépcsőház és a Székely Bertalan-terem rekonstrukciója, valamint a homlokzaton a párkányszobrok restaurálása és cseréje.