Az oroszok súlyos nehézségeit jelzi, hogy még a Kreml propagandamédiumaiban sem lehet információkat találni az orosz csapatok által elfoglalt dél-ukrajnai városokról. Még a sikerről szóló beszámolókat sem tüntetik fel. Az orosz propaganda-apparátus még arra sem volt képes, hogy olyan felvételeket tegyen közzé, amelyek alátámasztanák azt a Vlagyimir Putyin által hangoztatott állítást, miszerint az orosz csapatok csak felszabadítják az Ukrajnában élő, orosz ajkú személyeket az ukrán nacionalisták elnyomása alól.
Az ukrán média és politikusok a múlt héten azt közölték, hogy a megszállók „népszavazást” akarnak tartani Herszonban egy oroszbarát, a donyeckihez és luhanszkihoz hasonló „népköztársaság” kikiáltásáról. Állításaikat helyi politikusokra alapozták, akik elmondták, állást kínáltak nekik a megszállók által felállított közigazgatásban. Az úgynevezett referendumot állítólag már vasárnap meg kellett volna rendezni, de ebből semmi sem lett. Ehelyett az ukránok tartottak tüntetést az orosz adminisztráció ellen, s a résztvevők „fasisztáknak” minősítették az orosz csapatokat. A közösségi médiában terjedő videók alapján ugyan nehéz megbecsülni a tüntetők számát, de herszoni jelentések több ezer emberről számoltak be.
A régió más városaiban is folytatódik az ellenállás. Melitopolban, ahol pénteken elrabolták a megválasztott polgármestert, a városi tanács arra kérte az ukrán ügyészséget, indítson eljárást helyi politikusok egy csoportja ellen, hazaárulás miatt, amiért beleegyeztek abba, hogy együttműködnek a megszállókkal, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az ukrán média szerint letartóztatták a regionális parlament elnökét és a városi tanács egyik vezető tagját is. A hangulatot jól jellemzi, hogy még az oroszbarátnak tartott Ellenzéki Platform ellenzéki parlamenti párt is igyekezett elhatárolódni az oroszok által kinevezett ideiglenes polgármestertől, Galina Danilcsenkótól, cáfolva azokat a híreket, amelyek szerint a párt tagja lenne.
Ukrajna túlnyomórészt orosz ajkú déli része korábban az oroszokkal rokonszenvező pártok fellegvára volt. Az orosz agresszió után azonban megváltozott a helyzet, s ezek az erők mostanra eltávolodtak korábbi nézeteiktől, igaz, még a támadás előtt sem álltak teljesen Moszkva oldalán.
Az oroszbarát erők nem voltak egységesek, mivel egyes szereplői között személyes és gazdasági nézetkülönbségek is voltak.
Az oroszbarátnak tartott politikusokat azonban Moszkva azért is szankcionálta, mert szembeszálltak Vlagyimir Putyin bizalmasával, Viktor Medvecsukkal, aki a háború kitörése után elmenekült. A politikust tavaly május óta házi őrizetben tartották, hazaárulással és Ukrajna gazdasági érdekeinek aláaknázásával vádolták.
Az Ellenzéki Platform élére a múlt héten Jurij Bojko volt energiaügyi miniszter került. Most azonban ő is elítélte az "orosz agressziót". Erre akkor kényszerült, amikor az ukrán területvédelmi erők ellenőrizték az autóját. A korábbi oroszbarát tábor más politikusai is nyilvánosan bejelentették, hogy szakítanak korábbi nézeteikkel. Mihail Dobkin, akit 2014-ben azzal gyanúsítottak, hogy támogatta a szeparatista törekvéseket Harkivban, azt írta a Facebookon, minden, amiben hitt, „egyik napról a másikra elégett”. Rinat Ahmetov pedig, akit sokáig Ukrajna legbefolyásosabb oligarchájának tartottak, bejelentette, cégei mostantól az ukrán hadsereg harcát támogatják.
