háború;Oroszország;Ukrajna;Publicus Intézet;felmérés;Magyarország;

2022-03-17 06:05:00

Durván torzult a magyarok ítélőképessége, a fideszesek negyede Ukrajnát hibáztatja a háborúért

A kormánypárti szavazók mindössze 44 százaléka tartja agressziónak, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát a Publicus Intézet felmérése szerint.

Durván torzította a magyarok egy részének ítélőképességét az elmúlt 12 év kritika nélküli Putyin-barát kormánypropagandája – ezt mutatja az az országos reprezentatív kutatás, amelyet a Publicus Intézet végzett március 7-11. között a Népszava megbízásából. Csak ezzel magyarázható, hogy mindössze a magyar lakosság 64 százaléka tartja agressziónak az oroszok Ukrajna elleni támadását, s a megkérdezettek ötöde nem tudja vagy nem akarja eldönteni, vajon nem védekezés volt-e inkább Oroszország részéről a harcok elindítása. Ezt a bizonytalanságot erősítette, hogy az Orbán-kormány késlekedett agresszióként elismerni a támadást, s amikor a nemzetközi porondon ezt mégis megtette, a magyar állami média változatlanul teret engedett a harcokat bagatellizáló vagy éppen az ukrán felelősséget firtató, biztonságpolitikai szakértőként ismert szereplőknek.

A harcok elhúzódása miatt még ellentmondásosabbá váló megnyilatkozások is hozzájárultak a magyar lakosság látványos bizonytalanságához, amit a Publicus felmérésének szinte valamennyi részlete visszatükröz. A kutatás azt igazolja, hogy nagy a zavar a háború megítéléséről a kormánypárti szavazótáborban. Már-már hihetetlen az az adat, hogy a fideszesek kevesebb mint fele (44 százaléka) tartja egyértelműen agressziónak a hazánkkal szomszédos állam lerohanását, negyedük az ukránokat hibáztatja, egyharmaduk pedig nem mer véleményt mondani a történtekről.

Nem ennyire szélsőséges a különbség annak megítélésében, hogy átterjedhet-e a háború Magyarország területére, de azért egyértelmű, hogy ezt a lehetőséget az ellenzéki szavazók valószínűbbnek látják, mint a kormánypártiak. Összességében azonban csak a megkérdezettek 14 százaléka szerint kell számolni egy ilyen forgatókönyvvel.

Ennél is kevesebben, a válaszadók tizede lát reális esélyt arra, hogy az orosz-ukrán háborúban atomfegyvert is bevetnek. A kérdés azért merülhetett fel, mert Putyin már a háború harmadik napján „különleges harckészültségbe” állította az orosz nukleáris erőket. Egyáltalán nem mellékesen a támadók nem kímélték sem a csernobili, sem a zaporizzsjai atomerőművet, mindkettőt elfoglalták, de egyelőre itt meg is álltak. A Publicus Intézet felmérésében az atomfenyegetést vélhetően ezért nem érzik súlyosnak a magyar választók.

Ennél megosztottabb a társadalom annak megítélésében, vajon egy Európai Uniós közös hadsereg segítené-e a közösség határainál kialakult háborús válság megoldását. A mérleg nyelve a nemek irányába mozdul el, összességében csak a válaszadók 28 százaléka véli úgy, hogy egy ilyen haderő megléte esetén jobban tudnánk kezelni ezt a helyzetet. Ez is olyan kérdés azonban, ahol nagyon markáns az eltérés a kormánypárti és az ellenzéki szavazók álláspontja között: a Fidesz-KDNP hívei közül csak 18 százalék tartaná hatékonynak a közös hadsereget, az ellenzéki táborban ugyanakkor – az unió általános támogatásának megfelelően – 46 százalék. A válaszadók ötöde azonban itt sem adott egyértelmű feleletet.

A fenti eredményekből logikusan következik, hogy homlokegyenest mást gondolnak a két nagy politikai táborhoz tartozók a háború kimeneteléről. A Fidesz-szavazók 42 százaléka arra számít, hogy az oroszok gyorsan a befolyásuk alá vonják Ukrajnát, az ellenzék körében azonban csak 16 százalék tart reálisnak egy ilyen forgatókönyvet. A gyors befejezéssel szemben hosszú és véres háborút tart valószínűbbnek az ellenzéki szavazók majdnem fele, a kormánypártiaknak azonban csak a 22 százaléka. Nem sokan bíznak az ukrán győzelemben, de azért mérhetően többen vannak ilyenek az ellenzék körében, ahol a válaszadók 18 százaléka hisz benne, hogy a szabadságáért harcoló Ukrajna meghátrálásra tudja kényszeríteni Oroszországot.

Egyformán alacsony – mindössze 4 százalék - mindkét táborban azok aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a NATO beavatkozik a harcokba és ezzel kirobbantja a harmadik világháborút. A kérdés felvetése egyáltalán nem túlzó, az elmúlt napokban többször is szóba került. Más nyugati politikusok mellett az Egyesült Államok elnöke is úgy fogalmazott, hogy akkor is megvédik a NATO tagországok területét, ha ez a harmadik világháború kitöréséhez vezet, bár hozzátette, hogy nem akar konfliktust az oroszokkal. Katonai vezetők épp azért nem támogatják az ukrán légtérzár gondolatát, mert annak bevezetése után le kellene lőni minden berepülő orosz gépet, s ez egyet jelentene az új világégéssel. A félelem azonban nem alaptalan, hiszen egy nappal ezelőtt egy orosz megfigyelő drónt észleltek Lengyelország fölött, amit végül az ukrán légierő lőtt le.

A magyar közvélemény ugyanakkor bízik a NATO-ban, a megkérdezettek több mint 80 százaléka szerint tagságunk a szövetségben biztonságot jelent hazánk számára. Az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókat a kormánypártiak harmada túlzónak tartja, az ellenzékiek azonban ennél is nagyobb arányban támogatnának még keményebb lépéseket.

Az igazán kiugró eltérések a politikai táborok között azonban nem ezeknél a kérdéseknél buktak ki, hanem amikor Orbán Viktor és kormánya oroszokhoz fűződő viszonya került terítékre.

A két szélsőséges vélemény átlaga olyan, mintha a társadalom fele várná el az erősebb bírálatot és ugyanez a helyzet az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát politikájának megítélésekor is. Ezek után némileg furcsa, hogy a megkérdezettek majdnem 60 százaléka azt állítja, elégedett azzal, ahogy a kormány a háborúra reagált, bár az ellenzéki választók majdnem felének romlott a véleménye a kormányról, szemben a Fidesz tábor ötödével, amelynek éppen hogy javult.