Segély helyett munkát ígért mindenkinek Orbán Viktor kormánya, de az elmúlt évek vagyonfelmérései inkább csak a segélyek és szociális juttatások leszűkítését igazolják vissza. Munkabérből legalábbis 2020-ban kevesebben éltek, mint 2017-ben, miközben az állami nyugdíjban, valamilyen szociális jutatásban – gyes, gyed, állami ösztöndíjak -, illetve munkanélküli segélyben részesülők aránya egyaránt csökkent.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) háromévente végzett háztartási vagyonfelmérésének friss adatai szerint 2020-ban a mintegy 4 millió magyar háztartás 63 százaléka kapott munkabért, 46 százaléka állami nyugdíjat, 28 százaléka pedig valamilyen szociális juttatásban, 4 százaléka munkanélküli segélyben részesült. Pedig 2017-ben még a háztartások 65 százaléka élt munkabérből, 48 százaléka pedig állami nyugdíjból, 34 százalék részesült valamilyen szociális juttatásban, 5 százalék pedig munkanélküli segélyben. A munkabérből élők visszaesését magyarázhatja, hogy eközben a vállalkozói jövedelemben vagy osztalékban részesülők aránya valamelyest – összességében 2-3 százalékkal - növekedett, de ez növekedés a vagyonosabb háztartások esetében volt átlagon felüli. A háztartások legszegényebb tizede ugyanakkor már nem 70, csak 61 százalékban kap munkabért, állami nyugdíjat viszont 32 százalékuk helyett 41 százalékuknak folyósítanak, ami a nyugdíjasok egyre erőteljesebb elszegényedését jelzi. (A felmérés során a háztartásokat vagyon szerint növekvő sorba rendezték, majd tizedekre, azaz decilisekre osztották. Egy decilisbe így mintegy 400 ezer háztartás tartozik.)
A szociális juttatások elosztásának visszásságai is kitűnnek a vagyonfelmérésből. A leggazdagabb ötödbe tartozó 800 ezer háztartás ugyanis éppúgy átlagon felüli mértékben – 28 százalék helyett 32-33 százalékban – veszi igénybe ezeket, mint a legszegényebb 800 ezer. A leggazdagabb 400 ezer háztartás ráadásul úgy kapja a szociális támogatásokat, hogy háztartásonként átlagosan több, mint nettó 188 millió forintos vagyonon ül, míg a legszegényebb 400 ezer háztartásnak 1 millió forintos tartozás jelenti a "vagyonát". Ugyanez volt a helyzet már 2017-ben is, vagyis a szociális juttatások elosztása nem lett igazságosabb, miközben az igénybe vevők köre szűkült.
A munkanélküli segély elosztása viszont még igazságtalanabb lett, ráadásul éppen abban az évben zsugorodott 4 százalékra az ilyen juttatásban részesülők köre, amikor a koronavírusjárvány miatt százezrek vesztették el munkájukat. A felmérés adatai alapján a 400 ezer legvagyonosabb háztartás 3 százaléka ugyanúgy lehajolt a munkanélküli segélyért 2020-ban, mint 2017-ben. A legszegényebbek viszont 2017-ben még 8 százalékban kaptak munkanélküli segélyt, 2020-ban viszont már csak 5 százalékuknak jutott.
A vagyon eloszlása viszont valamelyest igazságosabbá vált, mivel a háztartások szegényebb felének vagyona ütemesebben nőtt, mint a gazdagabbaké. A különbség azonban továbbra is óriási. A háztartások leggazdagabb tíz százaléka még mindig a teljes nettó háztartási vagyon majdnem felét – 48,5 százalékát – birtokolja, miközben a háztartások szegényebbik fele csupán a vagyon 10,6 százalékával bír. Ez azt jelenti, hogy a leggazdagabb 400 ezer háztartás vagyona összességében 75 ezer milliárd forintra rúg, miközben a 2 millió szegényebb háztartás nem egészen 16,5 ezer milliárd forint felett rendelkezhet. Három évvel korábban ugyanakkor még a leggazdagabb tizedé volt a teljes vagyon 56,4 százaléka, azaz 61 ezer milliárd forint, míg a szegényebb 50 százalékhoz csak a vagyon 8,9 százaléka, 9,7 ezer milliárd forint tartozott. A felmérés készítői megjegyzik: 2020 sajátos időszak volt, mert az eszközárak járvány miatti megtorpanása, a válaszadók helyzetértékelése befolyásolhatta a vagyon eloszlásáról kialakult képet. Ezért a felmérés eredményei a korábbiaknál nagyobb bizonytalanságot hordoznak a jelentős vagyonnal rendelkező háztartások vagyoni helyzetének bemutatása terén.
A felmérés szerint egyébként összességében jelentősen, 42 százalékkal nőtt a magyar háztartások nettó vagyona 2017 és 2020 között, miközben az infláció csak 10 százalék volt. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon így 27 millió forintról 37 millió forintra ugrott. Az első olvasatra meglepőnek tűnő átlagadatot némiképp árnyalja, hogy a vagyon mediánértéke csupán 20 millió forint volt, vagyis a háztartások felének – azaz mintegy 2 millió háztartásnak – legfeljebb 20 millió forintnyi értéke van. A legszegényebbek milliós tartozást jelentő „vagyona” pedig majdnem 190 millió forinttal kisebb, mint a leggazdagabbaké.
A lakásdrágulás miatt „gazdagodtak” a háztartások
A vagyonnövekedés hátterében főként a lakásárak elmúlt években is tapasztalt jelentős emelkedése áll – amit az infláció számításakor nem vesznek figyelembe -, hiszen a legtöbb magyar háztartás fő vagyonát az az ingatlan jelenti, amiben lakik. A felmérés alapján a háztartások 86 százalékának van lakása, vagy háza – ötödének kettő vagy több is. Még a háztartások legszegényebb tizedénél is 34 százalékos a saját lakóingatlannal rendelkezők aránya. Így ha ezek értéke emelkedik, az adott háztartás is vagyonosabb lesz a statisztikában, miközben, ha az adott család továbbra is ugyanabban az ingatlanban él, csak papíron lett gazdagabb. Márpedig a vagyonnövekedés főként az úgynevezett reáleszközök – azaz zömmel az ingatlanok - esetében ment végbe: e téren a növekedés 44 százalék volt, a pénzügyi eszközök csak 33 százalékkal emelkedtek.
Ezekkel – például a részvényekkel vagy a kötvényekkel – viszont leginkább a vagyonosabb háztartások rendelkeznek, és esetükben volt látható növekedés is. Lekötött bankbetéte például csak minden ötödik háztartásnak van, de a legvagyonosabb tized fele rendelkezik ilyesmivel. Állampapírt vagy kötvényt a háztartások kevesebb, mint tizede birtokol, a legvagyonosabb tizednél az arány viszont 30-ról 39 százalékra nőtt. Tőzsdei részvénye mindössze a háztartások 2 százalékának van, a legvagyonosabb decilisben az arány viszont 9-ről 12 százalékra nőtt. A hitelek ezzel szemben éppen a legkisebb vagyonnal rendelkező háztartásoknál jellemzőek. Összességében a háztartások 17 százalékának van ingatlanhitele, ötödének pedig egyéb kölcsöne. A legvagyonosabb decilisben is nagyjából ezek a számok láthatók, viszont a legszegényebb háztartások több mint harmada valamilyen egyéb hitelt is felhalmozott.