Elég volt

Nincs még egy olyan ország Európában, ahol az aktuális politikai vezetés és jól fizetett, hivatásos propagandistái olyan erkölcstelenül, sőt gusztustalanul támadták volna a pedagógusokat és a tanárokat képviselő érdekvédelmi szervezeteket, mint a jelenlegi Magyarországon. Mire számíthat ma nálunk az a pedagógus, aki felhívja a döntéshozók figyelmét az oktatási rendszer problémáira, igazságtalanságaira? Közönyre. Mire számíthat akkor, ha a közvéleményt próbálja megszólítani, egyre élesebben kritizálva az őt semmibe vevő hatalmat? A kormánysajtó lejáratására. Mire számíthat, ha tüntetni, sztrájkolni, nyíltan engedetlenkedni mer? Fenyegetésekre, listázásra, aljas becsmérlésre.

Nincs még egy olyan ország az egyesült Európában, ahol az aktuális politikai vezetés nemcsak a bírósági ítéleteket, de még saját törvényeit is figyelmen kívül hagyva, hatalmával visszaélve és nyilvánvaló hazugságokra alapozva tiltotta volna meg egy munkavállalói csoport számára, hogy egyik alkotmányos jogával, a sztrájkjoggal szabadon élhessen. Eddig csak Orbán Viktor Magyarországán fordulhatott ilyen elő.

De talán az is csak nálunk történhetett meg az utóbbi évtizedekben, hogy egy jogtipró hatalommal szemben egyre szélesebb körű, nem enyhülő, hanem napról napra erősödő társadalmi ellenállás nőhetett ki éppen az iskolákból. Példa nélküli, hogy iskolák százaiban több ezer pedagógus döntött úgy az elmúlt egy hónapban, hogy a szabályokat megszegve, akár az állását is kockára téve feláll és kimondja: elég volt a hatalmi visszaélésekből, a fenyegetésekből, a tanárok elleni politikai hergelésből. És bármennyire is próbálták őket bemocskolni, odaálltak melléjük a diákok, a szülők, de egyre többen a mostani kormány számára oly kedves egyházi iskolákban tanító kollégáik közül is. Mert aki nemcsak kirakat-keresztény, hanem valóban hisz a krisztusi tanításokban, nem tudja tiszta lelkiismerettel szemlélni azt a mocskot, ami odafentről folyik.

Elhiszi még valaki, hogy az egyházi iskolák pedagógusait is Gyurcsány rángatja dróton?