Folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések az ukrajnai háború lezárására, bár túlzás lenne azt állítani, hogy körvonalazódna a megoldás. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter közlése szerint személyes találkozó jöhet létre Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő között. Ezt azután jelentette be, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon beszélt Putyinnal. Nyugati megfigyelők azonban rámutattak: továbbra is óriásiak a különbségek a két fél álláspontja között. Közben a kínai külügyminiszter közölte, Joe Biden amerikai elnök pénteken telefonon beszél a kialakult helyzetről Hszi Csin-ping elnökkel.
Jóllehet, szinte nem telik el nap, hogy egy orosz illetékes ne jelentené ki: minden a tervek szerint halad az úgynevezett „különleges hadműveletben”, a jelek nem erre utalnak. Több forrás szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vette a nemzeti gárda, a Roszgvargyija helyettes vezetőjét, Roman Gavrilovot. Hamarosan vádat emelnek ellene, ami azt jelzi, megkezdődött az egymásra mutogatás az orosz vezetésben arról, ki a felelős a háborús kudarcért.
Az orosz elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy még keményebben akar fellépni a kritikusokkal szemben, így további megtorlásokra lehet számítani Oroszországban. Hírek szerint Putyin nagyon elégedetlen az FSZB-vel az ukrajnai helyzet rossz felmérése miatt, de eszerint az FSZB a nemzeti gárdát hibáztatja. Hogy semmi sem a terv szerint halad, azt Putyin egyre szélsőségesebb kijelentései is jelzik, az orosz elnök mintha terrorállam kiépítésére törekedne. A másként gondolkodókat az orosz elnök szerda esti beszédében „árulóknak” és „nyugatbarát söpredéknek” minősítette és arról beszélt, szükség van „a társadalom öntisztulására".
A kommentátorok riadtan reagáltak Putyin beszédére. Steve Rosenberg, a BBC oroszországi tudósítója szerint „olyan orosz elnököt láttunk, aki minden fronton harcol”. Hozzátette, „bűnbakokat keres, hogy az orosz nép ne őt hibáztassa, amikor a gazdasági nehézségek kezdenek kezelhetetlenné válni”. Ezek a nehézségek már most tetten érhetőek. Több orosz üzletben az emberek pánikvásárlásba kezdtek, sokhelyütt elfogytak a polcokról az alapvető élelmiszerek.
Tatjana Sztanovaja, az R. Politik politikai elemző cég alapítója szerint Putyin azt akarta jelezni az orosz bűnüldöző szerveknek, lépjenek fel „a társadalom minden olyan szférája ellen, amely szimpatizál a nyugati életmóddal”. „A beszéd nagyon ijesztő volt” – mondta el a New York Timesnak. Sztanovaja nem zárja ki, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszüneti tárgyalások orosz részről csak blöffnek tekinthetőek, hogy a Kreml időt nyerjen a Kijev elleni támadás előkészítésére.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön árulóknak nevezte azokat, akik a háború után elhagyták Oroszországot.
Hírek szerint az emberek többsége túlélte a dél-ukrajnai Mariupolban a színházat ért légitámadást. Olga Stefanycsina képviselő szerint már mintegy 130 embert sikerült kimenteni. Jelentések szerint a légicsapás idején 1000-1200 ember tartózkodott a színház alatti óvóhelyen. „A mariupoli színház alatti bombabunker nem omlott össze” - írta a Facebookon. A mentőalakulatoknak azonban jelentős mennyiségű törmeléket kell eltávolítaniuk ahhoz, hogy elérjék a menekülteket, tette hozzá.
Az észak-ukrajnai Csernyihiv városát ért támadásokban a helyi hatóságok szerint egy nap alatt több mint 50 ember halt meg. Az orosz és belarusz határ közelében fekvő város a háború kezdete óta orosz támadások célpontja. A humanitárius helyzet katasztrofális. Az oroszok bombázása következtében 21 ember halt meg Harkiv közelében.
Amint az várható volt, Oroszország elutasítóan reagált az ENSZ Nemzetközi Bíróságának az ukrajnai katonai erőszak azonnali beszüntetésére vonatkozó végzésére. „Nem tudjuk figyelembe venni ezt a döntést” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Resnyikov arra kéri az európai parlamenti képviselőket, nyilvánítsák háborús bűnösnek Vlagyimir Putyint. Egy videolinken példákat hoz fel követelése alátámasztására.
Ugyan a NATO és az Egyesült Államok is elutasítja repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett, Litvánia parlamentje ilyen tartalmú döntést hozott. A vilniusi Saeima felszólította az ENSZ-t, haladéktalanul tegyen lépéseket egy ilyen övezet létrehozására. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök több támogatást kér a NATO-országoktól Ukrajnának. Ez jelentheti egy repüléstilalmi zóna felállítását vagy egy humanitárius misszió elindítását, hogy életeket mentsünk – mondta Morawiecki a Bildnek. Arra a kérdésre, hogy Lengyelország kész-e MiG-29-es vadászgépeket szállítani Ukrajnának, Morawiecki azt mondta: „Készen állunk a gépek szállítására, de csak a NATO-val és az Egyesült Államokkal egyeztetve és az észak-atlanti szövetség égisze alatt.”
Olaf Scholz német kancellár megerősítette a NATO nem avatkozik be katonailag. Mindezt Jens Stoltenberg berlini látogatásán jelentette ki. A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség felelőssége a konfliktus további elfajulásának megakadályozása. Scholz egyúttal további segítséget helyezett kilátásba Ukrajna számára. Egyúttal méltatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Bundestagban tartott videóbeszédét.
Bár az orosz hadsereg aligha kezd egy újabb frontot, hiszen Ukrajnával sem bír, hogy a Kreml nem hagyott fel a megfélemlítéssel, jelzi: Igor Kalabukov, Oroszország szarajevói megfenyegette Bosznia-Hercegovinát arra az esetre, ha az ország a NATO-t választaná.
