Napokon belül eldől, megváltoztatja-e álláspontját a Nemzetközi Úszószövetég (FINA), és kizárja-e az orosz és belarusz sportolókat az 2022. június 18.– július 3. között hazánkban tartandó vizes-világbajnokságról.
Mint ismert, a svájci (és aztán a német) szövetség bojkottal fenyegette meg a FINA-t, amennyiben a két nemzet sportolói rajthoz állhatnak a június 18-án kezdődő és július 3-ig tartó seregszemlén.
Ugyan Svájc korántsem úszónagyhatalom, ám egyfelől a tavalyi tokiói olimpián története legeredményesebb ötkarikás szereplését érte el két bronzérem begyűjtésével, másfelől ami ennél lényegesebb és különös pikantériát okoz a történetben: a FINA székhelye Lausanne-ban van.
A FINA eddig kitartott korábbi álláspontja mellett, jelesül, hogy ellenzi a kollektív büntetést, de lapunk úgy értesült, eddig azért nem tiltotta el az Ukrajnát megtámadó agresszorokat, mert alapszabálya ezt nem teszi lehetővé.
Ez az álláspont főképp a Nemzetközi Olimpiai Bizottság intézkedésének tükrében érdekes, tekintve, hogy a NOB kimondta, ilyen esetekre rendelkezés ugyan nincs, úgyhogy tagszervezetei saját hatáskörben döntsenek a kérdésben. Hogy mást ne mondjunk, a labdarúgó (FIFA) és a kézilabda (IHF) szövetség nem is tétlenkedett, döntött az eltiltásról.
A FINA eddig tehát azt vallotta, nincs jogalapja hasonló szankciókat bevezetni, a fő döntéshozó testülete, a Büro azonban a minap új rendelkezést fogalmazott meg a háborús, különleges esetek kapcsán, amivel mintegy jogalapot teremtett az oroszok és fehéroroszok eltiltására. De hogy valóban meg is lépi-e a kizárást a FINA, arra majd a következő napok adnak választ.
A Népszava úgy tudja, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság hamarosan ítéletet hoz többek között a FIFA oroszok által megtámadott intézkedésének jogszerűségét illetően. Ha hatályban marad az orosz büntetés, a FINA is megtiltja sportolóinak a magyarországi versenyzést.
Egyébként a FINA-ra komoly társadalmi nyomás is nehezedik Svájcban. Aktivisták aláírásgyűjtést kezdeményeztek, hogy az ország utasítsa ki Alina Kabajevát, akiről az a hír járja, hogy Vlagyimir Putyin szeretője és gyermekeinek édesanyja. Az biztos, hogy a ma 38 éves olimpiai- és kilencszeres világbajnok ritmikus gimnasztikázó Svájcban tartózkodik, s onnan szólalt fel nemrégiben, igencsak éles hangot megütve az orosz sportolók kizárása ellen: „Amikor más országok vettek részt civilek százezreinek legyilkolásában, senki senki nem szólt egy szót sem. De most nagy a düh, amikor hazánk megvédi Donbaszt és Luhanszkot a náciktól.”
Kabajeva 2007 és 2014 között az orosz Parlament tagja volt, komoly politikai pályát futott be, alighanem Putyin hathatós segítségével. Kapcsolatukat ugyan senki meg nem erősítette, mindazonáltal – ahogy azt a 24.hu írta – a svájci aláírásgyűjtők (több mint 30 ezren) követelik Kabajeva kitoloncolását, mert „itt az idő, hogy Eva Braun ismét egyesüljön az ő Führerével”.
Mennyi az annyi?
Az idén február 7-én dőlt el, hogy a japán Fukuoka visszalépése nyomán Magyarország rendezi meg a 2021-ről erre az évre halasztott vizes-világbajnokságot.
A döntés váratlanul érte még a fővárost is, olyannyira, hogy vezetése a sajtóból értesült a fejleményről. Az idő rövidsége miatt hallatlan erőfeszítés szükséges a zökkenőmentes lebonyolításhoz, ehhez képest a Népszava olyan információk birtokába jutott, hogy másfél hónap elteltével sincs elfogadott költségvetése az eseménynek. Csütörtökön ez ügyben telefonon megkerestük Wladár Sándort, a Magyar Úszószövetség elnökét, a szervezőbizottság első emberét, hogy megerősítse vagy megcáfolja értesülésünket, illetőleg hogy afelől érdeklődjünk, hol tartanak az előkészületek, különös tekintettel arra a tényre, hogy új helyszínt ugyan építeni nem kell, ám nemcsak Budapest lesz a házigazda: vízilabdatornát négy helyszínen – Budapest mellett Debrecenben, Sopronban és Szegeden – bonyolítják le, a nyílt vízi úszás helyszíne pedig a Lupa-tó lesz.
Érdeklődésünkre Wladár visszahívást ígért, de sajnos lapzártánkig ez nem történt meg. Ha sikerül vele beszélnünk, arról természetesen beszámolunk.
