államháztartási hiány;orosz-ukrán háború;választás 2022;költségvetés;Orbán-kormány;pénzszórás;

2022-03-18 16:00:00

Számolatlanul szórja a tíz- és százmilliárdokat, rekordhiány felé tart az Orbán-kormány

A kabinet rengeteg pénzt szán az egyházak, a sport és az állami cégek támogatására, de nem tudni mi jön a parlamenti választás után.

Februárban több mint 1500 milliárd forintos hiányt hozott össze a kormány a választási osztogatások jegyében, ám hiába tört ki az ukrajnai háború, a kormány az ezzel járó kellemetlen hatások ellenére az előző két hétben sem állt le a pazarló költekezéssel. Az elmúlt napokban a kormány több, mint 200 milliárd forintot költött el olyan célokra, amelyek nem szerepelnek a költségvetésben, nem derül ki, hogy mi a célja vele, de az sem, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján ad egyetlen döntéssel akár százmilliárd forintot meghaladó összeget. 

A kormány egy március eleji határozatával 148,7 milliárd forintot vett ki a költségvetés gazdasági újraindítási alapjából, abból 11 milliárd forintot a a Külgazdasági ás Külügyminisztérium központi beruházásaira különített el, de ami még érdekesebb 136 milliárd forintot kapott Mager Andrea állami vagyonkezelésért felelős miniszter. A kormányhatározatból csak annyi derül ki, hogy állami cégek forrásjuttatásaira, beruházásaira megy a pénz. Az összeg kirívó mértéke miatt megkérdeztük mind a nemzeti vagyonért felelős Mager Andrea hivatalát, mind a költségégvetés végrehajtásáért felelős Pénzügyminisztérium sajtóosztályát, hogy mire ment el ez az összeg, ám választ az elmúlt 10 napban egyik helyről sem kaptunk. A kérdésben azt is firtattuk, hogyan lehetséges, hogy ilyen jelentős mértékű kiadást a kormány nem látott előre – ugyanis azt nem tervezte be a költségvetésbe –, de ezekre sem válaszoltak. Egy másik határozatában a kormány 7, 5 milliárd forintot vett ki a gazdaság-újraindítási alapból, a pénzt a Terrorelhárítási Központ kapta, de pár nappal később a Magyra Államkincstár kapott ugyaninnen 2 milliárdot a működési kiadásaira.

A kormány csak márciusban 223 milliárd forint vett ki a költségvetés különböző alapjaiból, vagyis ezek elköltésével növelte az államháztartás várható hiányát. Ebből a summából 200 milliárdot sikerült a költés céljai szerint kategorizálni: a pénz túlnyomó része az állami cégek támogatására ment, 29 milliárdot költöttek minisztériumok kisegítésére, az egyházakra 17, sporttámogatásokra pedig 15 milliárdot juttatott a kormány.

A választási években rendre magasabb a hiány, de korábban még soha nem volt 530 milliárd forintnál magasabb a kéthavi deficit, ami jó mutatja a kormány idei választási költekezéseit. Az elfogadott költségvetési törvény szerint idén egész évben az államháztartás hiánya a GDP 5,9 százaléka, 3152 milliárd forint lehetne. Így február végén a deficit már elérte az éves terv 45 százalékát. Ugyanakkor a kormány még a ukrajnai háború kitörése előtt bejelentette, hogy az államháztartási hiányt a GDP 4,9 százalékára akarják csökkenteni, ez mintegy 500 milliárd forinttal alacsonyabb hiányt jelentene, vagyis ha komolyan vennénk a kormány ígéretét, a kéthavi hiány már az éves cél 50 százaléka felett lenne. A baj azonban ennél is nagyobb, ugyanis az idei költségvetésben több mint ezer milliárd forintnyi olyan kiadásra nincs fedezet, ami a háború miatt már bekövetkezett, vagy be fog következni: csak a támogatott lakossági energiaárak dotálása vagyis a „rezsicsökkentés” az idén 1000-2000 milliárd forintos veszteséget generál az állami cégek számára, s ebből a pénzből egy fillérre sincs fedezet a büdzsében. Az elszálló forint megdrágítja az államadósság finanszírozását is és veszteségbe fordítja a jegybankot, a két tétel mintegy 200-400 milliárdos pluszkiadással is járhat a tervezetten felül.

Szintén nem számolt, nem számolhatott a kormány az orosz-ukrán háború magyar gazdaságot érintő káraival, a megnövekedett menekültügyi, szociális. egészségügyi, rend- és honvédelmi kiadásokkal. A költségvetés tervezésekor idénre 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számoltak, ezzel szemben idén a gazdaság 4-6 százalékkal nőhet, az infláció viszont nyolc százalék is lehet. Ezen kiadások miatt teljesen át kell dolgozni a 2022-es költségvetést, ám ennek semmi jelét nem mutatja a kormány. Igaz, sem a Fidesz, sem az ellenzék nem utal rá, hogy az lesz a választások utáni legfontosabb feladat, hogy az elszabaduló államháztartási hiányt megfékezzék, ami első körben a kiadások jelentős visszafogásával lehetséges.