Idén mindenképpen alá kell írni a megállapodást, majd ezt követően a konkrét projekteket tartalmazó operatív programokat, másként elvesznek a tavaly fel nem használt, és emiatt 2022-re átcsoportosított támogatások.
Egyes brüsszeli források szerint jó esély van rá, hogy ez határidőn belül megtörténik, míg mások tudni vélik, hogy a feleknek még nem sikerült megtalálniuk a közös hangot. Lapunk kérdésre Stefan de Keersmaecker szóvivő annyit mondott, hogy az Európai Bizottság nemrégiben tájékoztatta a magyar kormányt a dokumentummal kapcsolatos észrevételeiről, és a párbeszéd folytatódik a két főváros között. Nem kevés pénzről van szó: Magyarország nagyjából 22 milliárd euróhoz juthat a hétéves költségvetési időszak alatt többek között a közlekedés, a környezetvédelem, az energiagazdaság fejlesztésére, a tudásalapú társadalom megteremtésére, a szegénység csökkentésére.
Az uniós büdzséből folyósítandó felzárkóztatási támogatás nem azonos a nekünk járó több mint 7 milliárd eurós helyreállítási alappal, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére lehet fordítani, és amelyről még szintén nem sikerült megegyezni az EB-vel.
A több tízmilliárd eurós pénzügyi transzferekről szóló megállapodások biztosan az áprilisi parlamenti választások utánra halasztódnak, ami azt is jelenti, hogy kormányváltás esetén lehetőség lesz a tervek jelentős módosításukra.
Az előző, 2014-2020 közötti költségvetési időszakban nem volt ennyire jelentős csúszás a menetrendben, a ciklus második évére már megszületett a kohéziós alapokról szóló partnerségi megállapodás és a hozzá kapcsolódó operatív programok, amelyek részletezik, hogy a kormány a következő hét évben pontosan mely területeken és milyen beruházásokat kíván finanszírozni közösségi forrásokból. Magyarország azonban messze nem az egyetlen tagállam, amelynek még nincs elfogadott partnerségi megállapodása az Európai Bizottsággal a közös büdzséből érkező támogatások elköltéséről. Egyedül Görögországnak van aláírt programja, miközben 13 tagország még be sem nyújtotta a maga tervezetét. A késlekedés oka a koronaválság, amely késleltette a döntéshozatalt, mert a tagállamok elsősorban a válságkezelésre és a helyreállítási tervek elkészítésére, valamint az előző költségvetési időszakból származó pénzek lehívására koncentráltak.
Elisa Ferreira regionális politikáért felelős biztos az Európai Parlament múlt heti vitájában kiemelte, hogy a programok elbírálásánál ügyelni fognak rá, hogy azok megfeleljenek az EU Alapjogi Kartájába foglalt előírásoknak. Magyarul: olyan projekteket nem lehet majd az uniós büdzséből finanszírozni, amelyek sértik az alapvető emberi jogokat. A biztos azt is megerősítette, hogy az Európai Bizottság a tervek értékelése során hangsúlyt fog helyezni a pénzköltés átláthatóságának és a felelős hatóságok elszámoltathatóságának a biztosítására.