Európának akár tíz millió ukrán menekült elhelyezésére is fel kell készülnie, európai légihidat kell mielőbb kiépítenie, s egy központi menekültügyi koordinátort kineveznie. Ezt sürgeti az nemzetközileg ismert, osztrák migrációs kutató, Gerald Knaus.
A következő két-négy hétben akár 200 ezer Ukrajnából menekülő ember érkezhet Ausztriába - becsüli Gerald Knaus osztrák migrációs kutató, aki 2015-ben agytrösztje volt az Európai Unió és Törökország között megkötött egyezménynek, aminek lényege az volt, hogy Ankara mintegy négymillió közel-keleti menekültet fogadott be magához, amikor Brüsszel ezért 6 milliárd eurót fizetett.
A Berlinben élő tekintélyes kutató drámai felhívásban figyelmeztette az osztrák kormányt, hogy a második világháború óta nem látott mértékű menekültmozgás kezdetén áll Európa. „Putyin háborúinak eddigi tapasztalatai és hadseregének ukrajnai brutalitása alapján néhány hónapon belül akár tíz millióan is elhagyhatják hazájukat, véli Knaus, aki szerint a mostani háború első három hete alatt kétszer annyian menekültek az Európai Unióba, mint ahányan a 2015-ös év egészében. A 2,5 milliós Moldáviában már több, mint 100 ezer menekült tartózkodik, több ember, mint ahányat Ausztria 2015-ben befogadott. Az 1,8 millió lakosú Varsóba 300 ezren menekültek Ukrajnából. Knaus szerint minden nap számít, folyamatosan felvevőhelyeken kell kialakítani, s a következő hetekben egész Európára kiterjedő légi hidat kiépíteni, hogy a moldáv, román, lengyel és Ukrajnával egyéb szomszédos területekre menekülőket egész Európába szétköltöztetni lehessen.
„Az együttérzés megvan a kontinensen, de a logisztika és a szervezet hiányzik.“
A Salzburgen Nachrichten című, országos terjesztésű osztrák napilap szerint Salzburg tartomány vezetői csak most kezdik felismerni, nem elég hangoztatni a szolidaritást az áldozatokkal, s nem elég kék-sárga zászlókat kitűzni, befesteni ilyen színnel a házakat. Ma is a civilek cipelik a menekültek elszállásolásának legnagyobb terhét, s az ellátásban is ők a főszereplők. Az állami, tartományi illetékesek a lap szerint ügyetlenkednek, még mindig nem voltak képesek az érkezőkről pontos adatokat szolgáltatni.
A Der Standard című bécsi napilap szombati összesítése szerint a főleg vonaton és autóval menekülők közül - többségük nő és gyerek - 1,9 millióan érkeztek Lengyelországba, félmillióan Romániába, Moldáviában már 350 ezren vannak, Magyarországon 280 ezren. A lap a cseh kormány illetékesét idézi, aki szerint a 270 ezer beérkezővel Csehország elérte befogadási határait. Már így is Ausztria és Németország felé veszik az emberek az irányt, a Der Standard bizalmas forrásból úgy tudja, hogy az ukránokkal szolidáris Brüsszeli Bizottság viszonylag gyorsan, a 2014-20 közötti költségvetési időszak megmaradt pénzeiből legalább 10 milliárd eurót az emberözön elhelyezésére tud fordítani. Ez azonban még a jövő zenéje, még van esélye, hogy az orosz-ukrán tárgyalások eredményre vezetnek és a menekültek visszatérhetnek hazájukba. Brüsszel eddig 550 millió eurót folyósított Ukrajnának élelmiszerre, orvosi támogatásra, a befogadó országok 420 millió eurót kaptak.
Knaus európai koordinátor kinevezését sürgeti, egy európai Obamát, aki megteremtené az egész kontinensen a szükséges elhelyezési struktúrát, folyamatossá tenné az országok közötti kommunikációt. A magyar helyzetet is jól ismerő újságíró, Thomas Mayer, a Standard cikk társszerzője szerint a varsói kormány minden erejét mozgósítja az ukrán menekültek ellátására, szerinte a magyar miniszterelnök jóval visszafogottabb.
A szomszédos országokba érkező ukránoknak egyébként nem kell megokolniuk, miért menekültek el, mindenképpen egy éves európai tartózkodási engedélyt kapnak, s elég igazolniuk, hogy a háború kitörésekor Ukrajnában éltek. Főleg Ausztria ragaszkodik viszont ahhoz az előíráshoz, hogy akik Ukrajnában tanultak vagy dolgoztak, azoknak hazájukba kell visszatérniük. Állítólag más unós országok nem ennyire szigorúak.
