Hétvégén alig változott az általános stratégiai helyzet az ukrajnai fronton. Az orosz erőket továbbra is statikusság jellemzi, sőt, egyre inkább úgy tűnik, hogy a heves bombázások ellenére átállnak a védelmi műveletekre, ami a háború jellegének megváltozását jelzi. Ugyanakkor ukrán közlések szerint az orosz erők igyekeznek átcsoportosítani csapataikat Kijev közelében, hogy megindítsák az ostromot a főváros ellen, de ez azért nem ígérkezik egyszerűnek, mert az ukrán védők továbbra is igyekeznek távol tartani őket a város határaitól. Nagy kérdés Belarusz további magatartása. Mind több jel utal arra, hogy az ország is bekapcsolódhat a háborúba az oroszok oldalán, míg az ukrán vezetés ennek esélyét egy hete még 40 százalékra becsülte, ez már 60 százalékra nőtt.
Harkiv körzetében is teljes állóháború alakult ki, az időjárási viszonyok nem az oroszoknak kedveznek, így a másfélmilliós város belátható időn belül ukrán kézen marad. Nem utalnak jelek arra, hogy az oroszoknak szándékukban állna a Mariupolhoz hasonló ostromot folytatni a városban, ez meghaladja az orosz hadsereg lehetőségeit. Az orosz támadások a Donyec folyó mentén kudarcot vallottak. Bár az oroszok képesek kisebb taktikai támadásokat végrehajtani és némi területet nyerni, nem rendelkeznek elegendő harci erővel ahhoz, hogy áttörjék a felkészült ukrán védelmet és Szlovjanszk felé nyomuljanak.
Mariupolban a legkritikusabb a helyzet, már a rommá bombázott város központjában dúlnak a harcok. A helyi városi vezetés elismerte: elvesztették a kijárást az Azovi-tengerre.
Ugyanakkor szakértők szerint ha Mariupol elesik is, az ukrán erők még mindig előnyös helyzetben vannak a donbászi védelem fenntartásához, hacsak az oroszok nem tudnak behatolni a Donyecktől délre lévő területekre. Mindenesetre reálisan nézve az ukrán hadsereg aligha tud komoly ellentámadást indítani a város felszabadítására. A legközelebbi ukrán erők 100 km-re találhatóak, és az előrenyomuláshoz komoly légitámogatásra lenne szükség.
A legtöbb civil áldozata Mariupolban lehet a háborúnak. A városban a Szíriában is alkalmazott stratégiát követik az oroszok: mindent a földdel akarnak egyenlővé tenni. Tegnap a helyi művészeti iskola épületét bombázták, ahol 400-an leltek menedékre. Nem tudni, hányan élték túl a légicsapást. Előzőleg a helyi színházat támadták, ahol 1300-an lehettek, s bár az óvóhely födémje nem szakadt be, sokan rekedtek a romok alatt. Megsemmisült Európa egyik legnagyobb acélműve. A várost már a tenger felől is lövik. Mariupol leírhatatlan tragédiát él át.
A város vezetése szerint az orosz erők erőszakkal vittek Oroszországba több ezer embert Mariupolból.
„A megszállók illegálisan deportálták az embereket a város Livoberezsnij kerületéből és a helyi sportklub óvóhelyéről, ahol több mint ezer ember, főként nők és gyerekek rejtőztek el a folyamatos bombázások elől”
– jelentette be a mariupoli városi tanács a Telegramon.
A városban csecsenek harcolnak, bár Ramzan Kadirov hadúr egységei Ukrajna más részein nem igazolták rettegett hírüket. Egyik parancsnokukat megölték és több százan tértek vissza Csecsenföldre. Mindenesetre Maripuolban az orosz erők is nagy veszteségeket szenvedtek el. Életét vesztette az orosz Fekete-tengeri flotta parancsnokhelyettese, Palij százados. Egyike volt azoknak a tiszteknek, akik 1993-ban megtagadták az ukrán állampolgárságot, hogy az orosz flottában szolgálhassanak.
Legalább 50 holttestet emeltek ki a romok alól, miután orosz csapatok rakétatámadást intéztek egy laktanya ellen a dél-ukrajnai Mikolajivban – közölték ukrán források. Ez az egyik leghalálosabb rakétatámadás az ukrán hadsereg ellen a közel egy hónapja tartó háborúban. Összesen mintegy 200 katona aludt az épületben, amikor a rakéták becsapódtak.
Drasztikus szavakkal beszélt az orosz háborús áldozatokról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az oroszoknak elmondott üzenetében kijelentette: „A különösen súlyos harcok közelében védelmi vonalainkat orosz katonák holttestei borítják” – fejtette ki. "És ezeket a holttesteket, senki sem találja meg." Később a CNN-nek adott interjúban irtóhadjáratnak nevezte az orosz támadást és közölte, kész tárgyalni, „de ha nem sikerül, világháború lehet”.
Meglepően derűlátóan beszélt az orosz-ukrán tárgyalásokról Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, aki azt állította, a két fél „közel áll a megállapodáshoz” a háború lezárását illetően. Cavusoglu nem kívánt részleteket elárulni. Mindenesetre a két fél megnyilatkozásai alapján még messze a megoldás.
Ukrajna állítása szerint több mint 14 ezer orosz katona halt meg a konfliktusban, de ezt független forrásból nem lehet ellenőrizni. Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta legalább 902 civil halt meg és 1459 megsebesült Ukrajnában. Az áldozatok tényleges száma azonban valószínűleg sokkal magasabb.
A megszálló orosz csapatoknak továbbra is nagy nehézséget jelent az általuk elfoglalt területek feletti ellenőrzés fenntartása. Bergyjanszkban ismét sokan vonultak utcára, hogy a megszállók ellen tiltakozzanak, de helyszíni beszámolók szerint többüket letartóztatták, megverték. Megmozdulásokról számoltak be Herszon és Kahovka városából is. Enerhodarban mintegy 1500-an a túszul ejtett polgármesterhelyettes, Ivan Szamojgyuk elengedéséért tüntettek.
