A jelenlegi, kiegyensúlyozottnak aligha mondható gazdasági környezetben is komoly negatív meglepetést okozott Matolcsy Györgynek - az e célra rendszeresen használt Magyar Nemzetben megjelent - cikke, ahol nem kevesebbről számolt be, mint hogy az általa vezetett MNB „korábbi nyereségét a sikeres válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt emelkedő jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait”.
A meghökkenést korántsem az váltotta ki, hogy a fő jegybankár sikerként éli meg a korábbit jócskán meghaladó GDP arányos államháztartási hiányt és államadósságot, az elhibázott vállalati hitelezési politikát, a rétestésztányira elnyújtott hitelfizetési moratóriumot, hogy a késedelmes beavatkozásuk miatt szinte kezelhetetlenné vált inflációról ne is beszéljünk. (A szükségből kovácsolt erény az MNB-elnök egész életpályáját végigkíséri.)
A jókora meglepetés oka az volt, hogy mióta Matolcsy György a magyar monetáris politika irányítója lett, vagyis kilenc esztendeje, még nem fordult elő, hogy az MNB vesztességessé vált volna. Ráadásul 2021-ben történt ez, és nem egy esztendővel korábban, amikor a pandémia okozta károk enyhítése címén a költségvetés a GDP 28 százalékát fordította úgymond a gazdaság védelmére, amelybe éppúgy belefért a Budapest-Belgrád vasútvonal póttámogatása, mint a kiemelt sportlétesítményeké. Az MNB ehhez az úgynevezett „helikopterpénz” szétszórásával csatlakozott, aminek fedezetét a bankóprés felpörgetésével érte el. Ennek dacára két éve mégis nyereséget könyvelhettek el, valamivel több, mint 250 milliárd forintot, aminél magasabbat csak egyetlen alkalommal sikerült az MNB-nek elérnie. Majd pedig - az előzetes adatok szerint, a végleges számok csak májusban jelennek meg - 2021-ben mintegy 50-60 milliárd forintnyi veszteség csúfíthatja a mérlegüket, és előreláthatóan az idei évet sem ússzák majd meg a Matolcsy György által jelzett több százmilliárd forint alatt.
A jegybank egy olyan részvénytársaság, amely nem eredményérdekelt. Ha többlete van, azt befizeti a költségvetésnek - Matolcsyék ezt többnyire vonakodva tették meg, inkább az eleve kárhozatra ítélt, öncélú alapítványokat gründolták. Ha most veszteségesek lettek, akkor a tőkepótlást is a költségvetéstől várhatják.
A negatív eredményből viszont korántsem lehet eleve arra következtetni, hogy rosszul gazdálkodtak az MNB-nél. Arról ugyanis ők aligha tehetnek, hogy az Unió visszatartja a Magyarországnak járó helyreállítási alap első részletét, és a projekttámogatásokat, mert Brüsszel sérelmezi, hogy a kormány megsérti a jogállamiság alapelveit. Ha átutalták volna, akkor ez a pénz első állomásaként, euróban az MNB-nél landolt volna, amely a ciklikusan gyengülő forint miatt árfolyamnyereséget könyvelhetett volna el rajta - ez most hiányzik nekik. Az már inkább elgondolkodtató, hogy egy veszteségbe fordult tőkéjű intézménynek miért éppen most kell 54 milliárd forintot költenie önmagára: székháza felújítására.